Nincsen kamatcélja az MNB-nek

A jegybank ügyvezető igazgatója egy interjúban elmondta, hogy kamatciklus alja a gazdaság aktuális állapotától függ.

Az ügyvezető igazgató a gazdasági hírportálnak a szokatlan, kisebb lépésközökkel történő kamatcsökkentés bejelentését azzal indokolta, hogy a monetáris tanács nem szeretne olyan helyzetbe kerülni, hogy a piaci szereplők a kamatvágás szüneteltetését a ciklus lezárásaként értelmezzék. „A legutóbbi, júniusi inflációs jelentésnek az a fő üzenete, hogy ahhoz, hogy az infláció összhangban legyen a célunkkal, további monetáris lazításra van szükség.

A múlt keddi bejelentés fő üzenete az volt, hogy a tanács óvatosabban, lassabban akar haladni. Azért kell még tovább csökkenteni a kamatot, mert negatív kibocsátási rés, visszafogott inflációs alapfolyamatok és bérdinamika mellett az inflációs cél elérése ezt indokolja” – mondta Palotai. Az ügyvezető igazgató szerint a rendelkezésre álló információk alapján 3-3,5 százalék lehet legvalószínűbb forgatókönyv az elérhető kamatszint aljára.

Mindeddig nem érkezett a jegybankba semmilyen kormányzati elképzelés, javaslat a devizahitelekkel kapcsolatban. „Különböző ötletek merültek fel, amelyeket mi folyamatosan értékelünk, de ezek még nem elég kiforrottak” – válaszolta a szakember arra a kérdésre, hogy lát-e lehetőséget a jegybank arra, hogy a devizatartalék felhasználásával is segítse a kormány gazdaságpolitikáját a devizahitesekkel kapcsolatban.

4 százalékra csökkentette irányadó rátáját múlt keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Az alapkamat ezzel újabb történelmi mélypontra süllyedt.

Olvassa el Matolcsy György sajtótájékoztatójáról írt beszámolónkat!

Nem meglepő az újabb kamatvágás, a kilátásokkal kapcsolatban ugyanakkor vannak kérdőjelek – fogalmazott Árokszállási Zoltán, míg Duronelly Péter szerint a csökkentésben valószínűleg szerepet játszott az, hogy a laza amerikai kamatpolitika végét vizionáló félelmek végül nem lettek úrrá a befektetőkön.

Kifejtette, hogy előre tekintve erre keletkezik némi mozgástér a devizatartalékok vonatkozásában, például azért, mert csökken az ország rövid lejáratú külső adóssága. A mozgásteret növeli szerinte az is, hogy az EU-források beáramlása tovább duzzasztja a tartalékot. „De azt nem tudom megmondani, hogy 1-3 év múlva milyen devizatartalékokra lesz szüksége Magyarországnak, mert ez számtalan tényezőtől függ” – tette hozzá.

Szólt arról is, hogy bár a jegybanknak nincs árfolyamcélja, törvényi mandátuma, hogy ügyeljen a forint stabilitására. „Eddig nem láttunk olyan árfolyamszinteket, amelyek pénzügyi stabilitási szempontból komoly aggodalomra adtak volna okot” – fogalmazott Palotai. A jegybank eddig nem tartott szükségesnek intervenciót, a finom verbális jelzések elegendőek voltak arra, hogy stabilizálják a piacokat – tette hozzá.

„Kezdetben az új összetételű monetáris tanács lehetséges preferenciájával kapcsolatos piaci vélekedések is bizonytalanságot jelenthettek, ám ez már szerintem megszűnt. A tanács alelnöke korábban egy interjújában jelezte, hogy az akkor tapasztalt árfolyamvolatilitás már nincs összhangban a gazdasági stabilitással, illetve azt is kommunikáltuk, hogy nem fog sor kerülni drasztikus kamatcsökkentésre” – mondta a jegybanki szakember.