Kamatcsökkentés: csak találgatják, mikor lesz vége

Szinte biztos, hogy az MNB Monetáris Tanácsa újabb 0,25 százalékponttal, 4 százalékra csökkenti az alapkamatot kedden.

Az MTI előzetes felmérésébe bevont citybeli befektetési és elemzőházak szakértői igen eltérő előrejelzéseket adtak a várható folytatásról: a távlati prognózisok sávja a 4 százalékos kamatszinten valószínűleg leálló enyhítési ciklustól a 2,5 százalékos alapkamat eléréséig tartó kamatcsökkentési folyamatig terjed. Egyes elemzői vélemények szerint az MNB kamatcsökkentési ciklusának hosszát alapvetően befolyásolhatja az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve mennyiségi enyhítési programjának kilátásba helyezett leépítése is.

A legóvatosabb előrejelzést a City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics közgazdászai adták. Szerintük „jó esély” van arra, hogy a keddre várt csökkentéssel véget is ér az MNB enyhítési ciklusa. Az előrejelzési sáv másik végén a Bank of America–Merrill Lynch elemzői állnak, azzal az alapeseti prognózissal, hogy az MNB enyhítési ciklusa 2014-ben is folytatódik, egészen a 2,5 százalékos alapkamat eléréséig. Szerintük az MNB enyhítési ciklusát leállíthatja, ha a forintárfolyam megindulna a 320 forint/eurós szint felé.

A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays elemzőinek előrejelzése szerint a monetáris tanácsnak 11 havi folyamatos kamatcsökkentési sorozat után is „minden oka megvan” az enyhítési ciklus folytatására: az infláció jóval a célszint alatt jár, és emiatt a jelenlegi reálkamat igen magas. Emellett a magyar gazdaságban a javuló aktivitási mutatók ellenére is van még kapacitásfelesleg, ami minimális keresleti oldali inflációs nyomást jelent.

A Barclays londoni közgazdászai közölték: saját számításaik szerint az egyszeri hatások kiszűrésével számolt alapszintű inflációs ütem tizenkét havi összevetésben jelenleg 2,25-2,5 százalék lehet Magyarországon, és a mostani 4,25 százalékos MNB-alapkamat jelentette 200 bázispont körüli pozitív reálkamat nagyon sok, különösen az euróövezeti jegybank (EKB) jelenlegi alacsony kamatszintjének fényében. A ház várakozása az, hogy az MNB-alapkamat szeptember végéig 3,50 százalékra csökken. A Barclays elemzői szerint ez a kamatszint a magyar jegybank „köztes kamatcélja”, és az MNB monetáris politikája e kamatszint elérése után „árnyaltabbá” válik.

A JP Morgan elemzői a keddi MNB-kamatdöntés előtt adott prognózisukban azt az előrejelzésüket emelték ki, hogy az éves összevetésű infláció szeptemberre 1 százalék körüli ütemig lassul, és további hatósági közműdíj-csökkentések esetén az év végéig akár 1 százalék alá is kerülhet. Jövőre ugyanakkor – éppen az ebből eredő bázishatások miatt – várhatóan a 3 százalékos célszint közelébe gyorsul vissza az infláció, ha nem lesz még további hatósági közműdíjcsökkentés.

Az MNB monetáris tanácsa az elemzői várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 4,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén.

A jegybank kamatcsökkentési ciklusának nincs vége, van még lehetőség csökkentésre – jelentette ki korábban Matolcsy György.

A kedvező pénzpiaci környezet fennmaradásával folytatódhat a jegybanki alapkamat csökkentése – közölte Balog Ádám, az MNB egyik alelnöke egy közgazdasági fórumon.

A jegybanki kamatcsökkentéseknek még nincs vége – mondta Gerhardt Ferenc, az MNB másik alelnöke a Heti Válasznak adott interjúban.

A jelenlegi piaci kondíciók mindenesetre lehetővé teszik a kamatcsökkentések folytatását: a forint jórészt stabil, a magyar állampapírhozamok és a CDS-árazások egyaránt 50 bázispont körüli mértékben csökkentek a legutóbbi kamatdöntés óta. Mindezek alapján a JP Morgan londoni elemzői 0,75-1 százalékpontnyi további MNB-kamatcsökkentét és így 3,25-3,5 százalékos kamatmélypontot várnak.

A Goldman Sachs közgazdászai ugyanakkor óvatosabb előrejelzést adtak. Várakozásuk szerint a monetáris tanács a keddi enyhítés után augusztusban még egy 0,25 százalékpontos csökkentést végrehajt, és utána szünetet tart. A ház megítélése szerint ugyanis a magas külső adósság, a szintén magas refinanszírozási igények és a hazai adósságpiacon jelen lévő külföldi befektetők magas aránya miatt az MNB nem engedheti meg magának az olyan mértékű enyhítést, amely már nyomást gyakorol a forintra és a finanszírozási kilátásokra.