Az elemzői várakozásokkal összhangban a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa újabb 25 bázisponttal 4 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. Sorrendben tizenkettedszer csökkentette a monetáris tanács megszakítás nélkül az alapkamatot, összességében 300 bázisponttal mérsékelve azt a múlt év augusztusa óta – összegzett Oszlay András, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank elemzési osztályának vezetője.
A magyar monetáris politika kereteinek változása, amelyre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke tett utalást a kamatdöntő ülés után, kevésbé radikális, mint amilyennek első látásra tűnik – vélekedtek londoni pénzügyi elemzők. William Jackson, az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza értékelésében kiemelte azt a véleményét, hogy az új monetáris politikai keret a kedden ismertté vált elemek alapján nem hagyományos előretekintő iránymutatás, abban az értelemben, ahogy ezt az eszközt az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve alkalmazza, a Fed monetáris politikája ugyanis a makrogazdasági változókhoz kötődik.
Matolcsy kedden kijelentette ugyan, hogy az MNB-alapkamat 3,00-3,50 százalékig süllyedhet a jelenlegi enyhítési ciklus végére, ám az egyelőre nem egyértelmű, hogy ez a cél miként módosulhat – illetve módosulhat-e – a reálgazdasági változásokra válaszul - hangsúlyozta a Capital Economics vezető londoni elemzője.
Az elemző szerint a támogató piaci környezet nagyban segítette a kamatvágási sorozatot, amit más oldalról az is támogatott, hogy az infláció több évtizede nem látott alacsony szinten van. A gazdaság elhúzódó gyengélkedése, és különösen a beruházási aktivitás gyengélkedése ugyancsak alacsonyabb kamatszintet indokol – fogalmazott Oszlay. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a 4 százalékos szint elérésével a magyar alapkamat további csökkentése változatlan külső finanszírozási környezet mellett esetleg már vállalhatatlanul felerősítené a pénzügyi stabilitási kockázatokat, mivel jelentős extra nyomást helyezne a forintra.
Nem meglepő az újabb kamatvágás, a kilátásokkal kapcsolatban ugyanakkor vannak kérdőjelek – fogalmazott Árokszállási Zoltán, az Erste Bank makroelemzője. A szakember kiemelte: az infláció továbbra is alacsony lehet, a kamatcsökkentés folytatásához azonban egyértelműen fenn kellene maradnia a támogató nemzetközi környezetnek. Hozzátette: a számottevő külső adósság miatt szükség van bizonyos szintű kamatprémiumra.
Bonyolítja a helyzetet, hogy újabb devizahiteles programon gondolkozik a kormány, és ez megbolygathatja a piaci nyugalmat – jelezte Árokszállási. Matolcsy György jegybankelnök további alapkamat-csökkentésről szóló bejelentésével kapcsolatban az elemző úgy fogalmazott: a következő hónapokban a kamatcsökkentési ciklus lassulhat, de a korábbi várakozásokkal ellentétben vélhetően nem fog megállni. A kamatcsökkentési ciklus alja azonban jelenleg nehezen látható – tette hozzá.
Gabler Gergely, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője kiemelte: Matolcsy jegybankelnök szerint 3-3,5 százalék körül érhet véget a kamatvágási ciklus. Azzal számolva, hogy az idén minden alkalommal 0,1 százalékponttal csökken a ráta, év végére 3,5 százalék lehet az alapkamat – fogalmazott. Az infláció továbbra is rekord alacsony szinten van, a jövő évben is a 3 százalékos jegybanki cél alatt maradhat az infláció, ami további teret engedhetne a kamatvágásoknak – közölte. A piac 3,73 százalékos kamatszintet árazott 3 hónapon belül, a határidős kamatlábak alapján – tette hozzá.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a piac korábban ennél agresszívebb kamatvágást is beárazott, volt, hogy 3,5 százalék alatti kamatot sem tartottak elképzelhetetlennek. A keddi csökkentésben valószínűleg szerepet játszott az, hogy a laza amerikai kamatpolitika végét vizionáló félelmek végül nem lettek úrrá a befektetőkön, és a fontosabb kockázatos piacok a júniusi megingások után stabilizálódni látszanak – emelte ki a befektetési igazgató.
