A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a gazdasági növekedés 3 százalékot meghaladó mértéke és az, hogy a költségvetési hiány az Európai Unió által meghatározott korlát alatt van, igazolta, hogy gazdaságpolitikája működik.
„Ezt magyar modellnek nevezzük, és olyan, mint egy dongó. A tudósok szerint súlya, mérete és szárnyfesztávolsága miatt a dongó nem lenne képes repülni, de mégis repül” – mondta a hétfőn ismertetett interjúban. Kiemelte a gazdasági bővülést, a csökkenő munkanélküliséget és a szilárd költségvetést, nem értett egyet viszont azokkal a statisztikákkal, amelyek szerint az országban nőtt a szegénység és csökkentek a közvetlen külföldi befektetések.
Orbán Viktor elmondta, hogy a kormány vissza akarja szerezni Magyarország befektetői besorolását, és azt tervezi, hogy legkésőbb 2017-ben csökkenti a bankadó mértékét, és már jövőre felülvizsgálhat más adókat is. Szavai szerint a bankadóról azt követően születik majd döntés, hogy fokozatosan kivezetik a devizaalapú jelzálogot, és függ a hitelezők bővülő hitelkínálatától is.
„Tárgyalásban állunk a bankszektorral a bankadó mértékének normalizálásáról, mert az rendkívül magas Magyarországon” – mondta a miniszterelnök. „Ez 2016 vagy 2017 körül válik lehetővé, ha jó megállapodást kötünk, amire nagyobb az esély, mint bármikor a 2010-es hatalomra kerülésünk óta” – tette hozzá.
A több milliárd dollárnyi devizahitel 2015 közepéig való forintra való átváltása és a külföldi fizetőeszközök részarányának csökkenése az államadósságban Orbán Viktor szerint csökkenteni fogja a külső sebezhetőséget és növelni fogja „a monetáris politika manőverezési terét”.
„Meg kell néznünk a közvetlen külföldi beruházások dinamikáját, és az minden évben javul. Senkit sem akarunk kiszorítani, az ágazati adókat azért vezettük be, hogy nagyobbak legyenek az állami bevételek, nem azért, hogy kisebbek” – fogalmazott.
A miniszterelnök szerint a kormány „keresi” azt a pillanatot, amikor csökkentheti majd az adókat. Mint mondta, arról folyik a vita, hogy ezt a jövő év közepén vagy 2016-ban kell-e megtenni.
Orbán Viktor elmondta, hogy a kormány a Budapest Bank és az MKB Bank idei megvásárlása után is további banktulajdon megvásárlására törekszik. A cél az, hogy a bankszektorban a magyar tulajdon 50 százalék fölé emelkedjen, aminek a kormány szerint fel kell lendítenie a hitelezést.
A szolgáltatók akvizíciójával, így az E.ON gáztározó létesítményeinek felvásárlásával ellentétben a kormány azt tervezi, hogy a két bankot három éven belül el fogja adni, mert Orbán Viktor szerint a kormány tudatában van Szlovénia példájának, amely 3,2 milliárd dollárt fordított a rosszul vezetett állami tulajdonú bankok megmentésére.
„A szlovén példa értékes és veszélyes tapasztalat. Ezért vagyunk óvatosak” – mondta.
A kormányfő védelmébe vette a „jólétiről a munkaalapúvá” való átalakulás programját, rámutatva, hogy a közmunka csökkentette a munkanélküliséget, és az abban résztvevők bére több mint a duplája lehet a segélynek. Úgy vélte, a szegénységgel kapcsolatos nemzetközi statisztikák félrevezetők lehetnek, mert azok nem veszik figyelembe az olyan, nem pénzalapú támogatást, mint az ingyenes tankönyvek és iskolai étkeztetés biztosítása.
„Nem értünk egyet a szegénység tendenciájának alakulására vonatkozó megállapításokkal. A tendencia nagyon jó. Senki sem elégedett a jelenlegi helyzettel. És annak megvitatása, hogy mit lehetne jobban csinálni, hasznos vita” – nyilatkozott.
Orbán Viktor kijelentette, hogy a jövőbeni kormányzati lépések tovább csökkenthetik majd a Fidesz népszerűségét. A miniszterelnök kitért a külföldi fenyegetettségre is: mint mondta, a Kremlnek az Ukrajna miatti EU-szankciókért való megtorlása az oroszországi export 17 százalékába kerül Magyarországnak. A kormányfő nem zárja ki a forint elleni spekulatív támadásokat, mint amilyet 2011-ben sikerült túlélnie.
„A közgazdászok azt mondják, be tudják bizonyítani, hogy annak alapján, amit teszünk, nem tudunk ilyen sok célt megvalósítani, hogy nem tudunk egy virágzó, növekvő, munkahelyteremtő gazdaságot létrehozni. A valóság az, hogy tudunk” – mondta Orbán Viktor.
