Orbán Viktor elmondta, hogy a kormány a Budapest Bank és az MKB Bank idei megvásárlása után is további banktulajdon megvásárlására törekszik. A cél az, hogy a bankszektorban a magyar tulajdon 50 százalék fölé emelkedjen, aminek a kormány szerint fel kell lendítenie a hitelezést.
A szolgáltatók akvizíciójával, így az E.ON gáztározó létesítményeinek felvásárlásával ellentétben a kormány azt tervezi, hogy a két bankot három éven belül el fogja adni, mert Orbán Viktor szerint a kormány tudatában van Szlovénia példájának, amely 3,2 milliárd dollárt fordított a rosszul vezetett állami tulajdonú bankok megmentésére.
„A szlovén példa értékes és veszélyes tapasztalat. Ezért vagyunk óvatosak” – mondta.
A kormányfő védelmébe vette a „jólétiről a munkaalapúvá” való átalakulás programját, rámutatva, hogy a közmunka csökkentette a munkanélküliséget, és az abban résztvevők bére több mint a duplája lehet a segélynek. Úgy vélte, a szegénységgel kapcsolatos nemzetközi statisztikák félrevezetők lehetnek, mert azok nem veszik figyelembe az olyan, nem pénzalapú támogatást, mint az ingyenes tankönyvek és iskolai étkeztetés biztosítása.
„Nem értünk egyet a szegénység tendenciájának alakulására vonatkozó megállapításokkal. A tendencia nagyon jó. Senki sem elégedett a jelenlegi helyzettel. És annak megvitatása, hogy mit lehetne jobban csinálni, hasznos vita” – nyilatkozott.
Orbán Viktor kijelentette, hogy a jövőbeni kormányzati lépések tovább csökkenthetik majd a Fidesz népszerűségét. A miniszterelnök kitért a külföldi fenyegetettségre is: mint mondta, a Kremlnek az Ukrajna miatti EU-szankciókért való megtorlása az oroszországi export 17 százalékába kerül Magyarországnak. A kormányfő nem zárja ki a forint elleni spekulatív támadásokat, mint amilyet 2011-ben sikerült túlélnie.
„A közgazdászok azt mondják, be tudják bizonyítani, hogy annak alapján, amit teszünk, nem tudunk ilyen sok célt megvalósítani, hogy nem tudunk egy virágzó, növekvő, munkahelyteremtő gazdaságot létrehozni. A valóság az, hogy tudunk” – mondta Orbán Viktor.
