„Akármilyen kompromisszumba nem megy bele a kormány”

A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legversenyképesebb állama között legyen. Ehhez hozzájárul az Emberi erőforrás-fejlesztési operatív program is, amely az egyik legnagyobb területet képviseli az ­uniós fejlesztések között. Az viszont még kérdés, hogy milyen mértékű támogatást kapunk a következő pénzügyi ciklusban Brüsszeltől — mondta lapunknak Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára, aki szerint akármilyen kompromisszumba nem megy bele a kormány.

Vitályos Eszter: Célunk, hogy 2030-ra Magyarország az öt legélhetőbb ország közé tartozzon Fotó: Kurucz Árpád

– A támogatásban részesülőket az foglalkoztatja a legjobban, hogy teljesíthetők-e a mostani célkitűzések. Hol tartanak a kifizetések?

– Az összes programban megítélt támogatás hatvan százalékát már kifizették. Ezek elsősorban a munkanélküliség csökkentését, a gazdasági növekedést és a versenyképesség felpezsdítését segítették, hiszen ezek ösztönzik az innovációt, a képzést, az oktatást, ezáltal pedig a vállalkozások lendületet kapnak.

– Programokra bontva ez hogyan néz ki?

– Az éllovas a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program, amely 1365 milliárd forintnyi kifizetéssel az első helyen áll. A közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló Integrált közlekedésfejlesztési operatív, illetve a Terület- és településfejlesztési operatív programban is meghaladták a kifizetések az ezermilliárdot. A szintén jelentős támogatási kerettel rendelkező Környezeti és energiahatékonysági programban pedig a 818 milliárdot. Így a kormány célkitűzései teljesülnek.

– Az EFOP-nál mit látunk?

– Az uniós programok közül hatalmas terület tartozik hozzánk, hiszen az Emberi erőforrás-fejlesztési operatív program több ágazat fejlesztésére irányul. Idetartoznak az oktatási, az egészségügyi, illetve a szociális és felzárkóztatási területet érintő fejlesztések, valamint a kulturális intézményeket, az egyházi és civil szervezeteket, a sportot támogató programok, továbbá a család- és ifjúságpolitikát érintők. Persze vannak olyan fejlesztéseink, mint például a humán részleg vagy az egészségügy, ahol a támogatás markáns hatása nem azonnal, hanem csak később, középtávon jelentkezik. A már említett, közel ezermil­liárdos keretünkből 663 milliárd forintot meghaladó összeget juttattunk el a pályázatok nyerteseinek.

– Vizsgáljuk meg a programjukat részletesen. Mi tapasztalható az alapfokú oktatás területén?

– Az iskolai lemorzsolódást szol­gáló fejlesztésekre és a köznevelésre, valamint a mindenki számára elérhető felsőoktatás megteremtésére 350 mil­liárd forintot meghaladó összeget fordítunk. Az uniós fejlesztések azért fontosak, mert támogatják az alulteljesítő iskolák felzárkóztatását, a korszerű pedagógiai módszerek bevezetését és a természettudományos tárgyak népszerűsítését is. De lényegesnek tartom azt is, hogy az EFOP-ból jut a nyelvvizsgához kötött felsőoktatási felvételi sikeres teljesítésének támogatására is, csakúgy, mint a digitális tananyagok és eszközhasználat fejlesztésére.

Vitályos Eszter: Célunk, hogy 2030-ra Magyarország az öt legélhetőbb ország közé tartozzon
Fotó: Kurucz Árpád

– A felsőoktatás területén miről lehet beszámolni?

– Ezen a területen három fő irányról érdemes beszélni. Az első, hogy olyan felsőoktatási rendszert támogatunk, amely a gyakorlatra helyezi a hangsúlyt. Ez azért fontos, mert olyan hallgatóknak kell kikerülniük az egyetemekről, főiskolákról, akik megfelelnek a munkaerőpiaci igényeknek. Ezt a célkitűzést és a duális, gyakorlatorien­tált képzéseket két pályázattal, összesen 6,93 milliárd forinttal segítettük. A második fő terület a felsőoktatási intézmények infrastruktúra-­fejlesztése. Erre a kormányzat 28,5 milliárdot szán. A harmadik szelet az innovációs fejlesztésre vonatkozik. Idetartozik a hallgatók nemzetközi mobilitásának segítése, a kutatói kapacitások bővítése és az együttműködések elősegítése. Ezekre a célokra 82 milliárd forintos fejlesztési támogatást biztosítunk hat pályázat keretében. Az pedig kiemelkedő, hogy 28 állami oktatási intézménynek adtunk uniós támogatást.

– Az egyik legsarkalatosabb pont az egészségügy. Itt milyen előrelépés valósult meg?

– A 2014–2020-as ciklusban az EFOP teljes keretéből jelentős összeget, több mint 148 milliárd forintot fordítunk ezek végrehajtására. Ebből megközelítőleg 85 milliárd forint az infrastruktúra bővítését, míg a fennmaradó 63 milliárd humán jellegű fejlesztéseket szolgál. Biztosítottunk és biztosítunk forrást a betegségek megelőzésére és az egészségtudatos szemlélet elterjesztésére, valamint hangsúlyt helyezünk a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítására is. Támogatjuk az alapellátást, fejlesztjük a népegészségügy rendszerét és korszerű szűrővizsgálatokon való részvételre mozgósítjuk a lakosságot. Azt sugalljuk az embereknek, hogy ha ő maguk nem tesznek lépéseket az egészségük érdekében, akkor ezt helyettük nem tudja senki sem megtenni.

– Hány helyen korszerűsítettek?

– A korszerűsítés egyaránt fontos a háziorvosoknál, a szakorvosi rendelőkben és a kórházakban is. Jelenleg hatvan kórházban van felújítás és eszközbeszerzés. Kiemelten Pécsett és Debrecenben.

– Maradt még pénz az egészségügyi fejlesztésekre a kasszában?

– Két új felhívásunkra több mint ötmilliárd forintnyi támogatási keret áll rendelkezésre, amelyet részben EFOP-keretből, részben költségvetési forrásokból biztosítunk. A kiemelt projekteknél egyébként az Állami Egészségügyi Ellátó Központ a kedvezményezett, ott döntenek a támogatásokról.

– Milyen innovatív megoldásokkal találkozhatunk az egészségügyben?

– Fontos a betegirányításban, hogy bárhonnan lekérhető legyen a kórtörténet, az állapotstátus. Bevezetésre vár a telemedicina rendszer, amelybe a háziorvosok töltik fel a betegek kórelőzményeit. Ennek köszönhetően könnyebbé válik a diagnosztika. Támogatásból valósul meg az egynapos sebészet bevezetése is, ráadásul országosan. Ennek elterjedése azért megy lassan, mert a dolgozók még ódzkodnak tőle.

– Miért?

– Ennek oka az újszerű eszközök használata, amelyek sajnos sok helyen rendelkezésre sem állnak. Éppen ezért az eszközbeszerzést, illetve kezelőik képzését is segítjük.

– Mennyi pénzt kap a szociális terület?

– Az Emmiben ez az egyik legnagyobb ágazat, ezért ide több mint 350 milliárd forint jutott a mostani pénzügyi időszakban. Szemléletváltással szeretnénk elérni, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek családban, közösségben maradjanak. Erre jó példa a Biztos Kezdet Gyerekházak programunk, amely elsősorban a leszakadó térségekben, a szociálisan hátrányos helyzetben lévőkön segít, ahol a szülők nem dolgoznak vagy egyéb más problémákkal küzdenek. Ilyen otthonok már közel száz helyen létesültek az országban, és napi négy órában vannak nyitva. Itt a szülőkkel együtt, de felügyelet mellett vannak a gyerekek hároméves korig. Ezáltal az óvodába már úgy kerülnek, hogy szociálisan érettebbek annál, mint ha a korábbi környezetükben csellengnének.

– Mi a helyzet az idősebb nemzedékkel?

– Szeretnénk elérni, hogy ők se a több száz férőhelyes szociális intézményi ellátásban részesüljenek, hanem a személyes gondoskodásra tennénk át a hangsúlyt. Több tíz milliárdot költünk arra, hogy átalakítsuk a kommunizmusban elterjedt rendszert, hiszen ennél személytelenebb gondoskodási modell aligha létezik. Ezeket a gigantikus intézményeket szeretnénk kiváltani 6-12 fős lakóotthonokkal vagy támogatott lakhatási formákkal. A modell külföldi, amit ENSZ-egyezmények is szabályoznak.

– Zökkenőmentes az átállás?

– Sajnos a folyamatot lassítja, hogy nem minden település befogadó erre, és nem mindenkit lehet átköltöztetni sem, főleg a magatehetetleneket. Nem elhanyagolható az ágazatban dolgozók továbbképzése, hiszen hazánkban személyes gondoskodás munkakörben közel 93 ezren tevékenykednek, ebből 73 ezer a szakmai munkatárs. Lényeges, hogy 2023-ra a fejlesztéseknek köszönhetően csaknem negyvenezer humán közszolgáltatásban dolgozó szakember vehet részt uniós forrásból támogatott oktatásokon. Ezekre a projektekre a következő ciklusban is fordítunk pénzt, hiszen e területen nem lehet pár év alatt látványos eredményt elérni.

– Az EFOP-keretben mennyi jut sportfejlesztésekre?

– A kormány ezt a területet kiemelt nemzetstratégiai ágazatként kezeli, hiszen a sport az élet minden területére kihat, sőt független nemzetközi felmérések szerint is nálunk nő a legjobban az aktívan sportolók aránya. A kormányzati forráson kívül az EFOP-ból is jut pénz az ágazat támogatására. Olyan projektekre fordítunk 14 milliárd forintot, amelyek a szabadidősport életvitelszerű gyakorlására ösztönöznek vagy a mindennapos iskolai testnevelés minőségi fejlesztését szolgálják.

– Melyik területen van a legnagyobb mozgás?

– Szerencsére az EFOP-nál igen komoly érdeklődés mutatkozik, hiszen a felhívásainkra több mint tízezer támogatási kérelem érkezett be. Ezek közül 5400 projektet támogattunk ezermilliárdot meghaladó összegben. Minden meghirdetett programunk népszerű, de kiugró, sokszoros túljelentkezést tapasztalunk a kulturális és a családbarát pályázatok iránt is.

– Versenyképességünk fontos kérdés. Az uniós források mennyire pezsdítették fel a korábbi állóvizet?

– Ezt egy példával szemléltetem: tavaly mintegy 3,38 milliárd eurót utalt át az EU többek között a Széchenyi 2020 program megvalósítására. Hazánk a lehívott források arányával nemcsak a V4-csoport államai között, hanem a régió többi országával összevetve is a legjobb eredményt nyújtotta. A kormány célja, hogy Magyarország 2030-ra az öt legélhetőbb ország közé tartozzon.