Egyes nyugat-európai országok szocialista típusú gazdaságpolitikával akarják megtörni Közép-Európa versenyelőnyét – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán az MTI-nek a lengyelországi Krynicában rendezett gazdasági fórumon.
Szijjártó Péter szocialista típusú gazdasági javaslatoknak minősítette, hogy Nyugat-Európából követelik az adók harmonizációját, az adósságok közösségiesítését.
„Ha a javaslatok életbe lépnének, gyakorlatilag agyonvágnák a közép-európai térség és az egész Európai Unió versenyképességét”
- mondta a tárcavezető.
Hozzátette: „amennyiben az adóharmonizáció életbe lépne, ez adóemelést jelentene Magyarországon. Az utolsó leheletünkig küzdeni fogunk Európában az adóharmonizáció ellen”
- mondta a miniszter.
Az adósságok közösségiesítéséről elmondta: ez semmi mást nem jelentene, minthogy „egyes, felelőtlen gazdaságpolitikát folytató országok” adósságát más uniós országoknak kellene átvenni. Rámutatott: Magyarországon az utóbbi években folyamatosan csökkent az államadóság.
A külgazdasági és külügyminiszter kifejtette:
a korábbi strukturális reformoknak és bátor reformlépéseknek köszönhetően Közép-Európában a kontinens legalacsonyabb adói vannak, itt a legvonzóbbak a beruházási feltételek.
Közép-Európa az egész földrész gazdasági motorjává vált, éppen ezért egyes nyugat-európai országok úgy kívánják csökkenteni a közép-európai versenyelőnyt, hogy szocialista típusú bürokratikus intézkedéseket próbálnak áterőltetni az Európai Unióban – jelentette ki.
Az EU-t viszont akkor lehet újra versenyképessé tenni, ha belül is engedik a versenyt – mondta a miniszter, s hozzátette, az unión belüli gazdasági verseny egyértelműen Magyarország és Közép-Európa érdeke.
Az EU-n belüli versenyt Szijjártó Péter a krynicai fórum szerdai programját megnyitó plenáris ülésen is említette, azon hét pont egyikeként, amelyeket teljesíteni kell ahhoz, hogy Európa erős legyen a globális versenyben.
Második versenyképességi előfeltételként a miniszter az európaiak biztonságának szavatolását nevezte meg, veszélyesnek minősítette Brüsszel migrációs politikáját, és aláhúzta az uniós határvédelem fontosságát.
Harmadik pontként a keresztény kultúra és identitás védelmét említette. „Olyan vezetőket akarunk látni az EU élén, akik készek prioritásként kezelni a keresztény örökséget, mert Európa a keresztény értékeken alapszik” – hangsúlyozta.
A negyedik előfeltételről elmondta: a 2022 utáni uniós költségvetésről becsületes vitát kell folytatni az uniós alapokról. Aláhúzta: ezekre az eszközökre a közép-európai országok azért is jogosultak, mert vállalásaiknak megfelelően, az uniós belépés után, beengedték a nyugati cégeket, amelyek ebből erőteljesen profitálnak. Hangsúlyozta: a térségbe irányuló uniós eszközök hetven százaléka visszatér a nyugat-európai országokba.
