ITM-államtitkár: Jó irányba halad az innovációs rendszer megújítása

Bódis József szerint a rendszer eredményes működését mutatja az is, hogy a Magyarországon dolgozó kutatók létszáma tavaly meghaladta a 66 ezret.

Jó irányba halad az innovációs rendszer megújítása, ugyanis míg az ország 2017-ben még csak a GDP 1,35 százalékát, tavaly már az 1,53 százalékát (654 milliárd forintot) fordította kutatás-fejlesztésre (k+f), jövőre pedig ez az arány elérheti a korábban kitűzött 1,8 százalékot – mondta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón. Az államtitkár hozzátette, a rendszer eredményes működését mutatja az is, hogy a Magyarországon dolgozó kutatók létszáma tavaly meghaladta a 66 ezret.

Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) elnöke kiemelte, az innovációs rendszer megújításának sikerét igazolja az is, hogy a kutató-fejlesztő vállalatok között már megjelentek a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozások is.

Tavaly a kutató-fejlesztő helyek száma 12 százalékkal, 3500-ra emelkedett, amelyek közül 2000 a vállalati szférához tartozott, utóbbiak 7 százaléka a nagy vállalatokhoz, a fennmaradó rész viszont már a kkv-khoz köthető. A vállalkozások tavaly 494 milliárd forintot fordítottak k+f tevékenységre, az összeg 53 százalékát a nagyvállalatok, 46 százalékát pedig a kkv-k használták fel.

Elmondta: az állam és a hivatal legfontosabb feladata, hogy erősítsék a kapcsolatot a piac és az egyetemi, illetve az állami kutató intézetek között, növeljék a vállalkozások szerepét az intézetekben zajló kutatási, fejlesztési projektek finanszírozásában.

Ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósítását segíti majd az Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat, a Bay Zoltán Kutatóintézet, illetve a hivatal által nemrégen indított egyetemi ökoszisztéma pályázatok sora is.

Birkner Zoltán megjegyezte, az egyetemeken tavaly 83 milliárd forintot, az állami kutató intézetekben pedig 71 milliárd forintot költöttek kutatásra, fejlesztésre és innovációra, ezeknek a költségeknek az 5-6 százalékát finanszírozta a piac, amit a következő években legalább a duplájára akarnak emelni.

Az NKFI helyszínen kiadott közleménye szerint, ha a kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények nagyobb mértéken nyitnak a külső partnerek felé, a kutatási eredményeik is jobban hasznosulnak a piacon.

A kutatási és innovációs ökoszisztéma teljes megújítása arra szolgál, hogy „a GDP arányos k+f ráfordítás 2030-ra elérje a 3 százalékos szintet, és Magyarország magas hozzáadott értéket termelő, tudásalapú, kiegyensúlyozott, fenntartható gazdasággá és társadalommá váljon” – olvasható a közleményben.