Nemzeti emlékhelyeink sorába lépett Mátraverebély–Szentkút

A Nógrád megyei kegyhely is a nemzeti összetartozást jelképező helyszínek közé került.

Immár Magyarország nemzeti emlékhelyeinek előkelő listáját gazdagítja a népszerű búcsújáróhely, a Nógrád megyei Mátraverebély–Szentkút – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Örökség Intézete, amely gondoskodott az Országgyűlés által törvénybe iktatott, megtisztelő címmel járó intézkedésekről.

Egy nő imádkozik a mátraverebély–szentkúti nemzeti kegyhelyen tartott virágvasárnapi misén 2016-ban. Fotó: MTI/Komka Péter

Nemzeti emlékhelyeink sorában többek között az egri vár, a Pannonhalmi Bencés Főapátság, a nagycenki Széchenyi-kastély vagy a Debreceni Református Nagytemplom szerepel.

– Külön örömmel fogadtuk, hogy a bányászati törvény módosításával a kegyhely védettebbé vált a szúpataki mészkőbánya tervezett újranyitásával szemben, amely a csendet, a tiszta levegőt és a természeti környezetet nagyban veszélyeztette volna

– mondta Orosz Lóránt kegyhelyigazgató. Jelezte azt is, hogy folyamatosan fejlődik a népszerű zarándokhely, ahol évente kétszázezer látogató is megfordul. Az elmúlt, csendesebb hónapok alatt félig elkészült a Csend Háza, amely egy télen is fűtött, elcsendesedésre alkalmas helyként működik majd az idei év végétől, köszönhetően a ferences kulturális örökség megőrzésére nyert szlovák–magyar EU-s pályázatnak. Ugyanezen támogatás jóvoltából épül a szállások előtti fedett foglalkoztató, amely esős időben is helyet adhat csoportfoglalkozásoknak.

Emellett a nagy parkolót lezáró kerítés, valamint a bazilika új, festett ablakainak egy része is elkészült – sorolta az igazgató.