Magyarország túljutott a válság mélypontján

Hazánk túljutott a válság mélypontján, de a versenyképességet javító lépéseket következetesen végre kell hajtani – mondta Varga Mihály.

Varga Mihály szerint túl vagyunk a válság mélypontján Fotó: Soós Lajos

Magyarországot a válság „relatív nyertesei” közé emelheti költségalapú versenyképessége. Az elmúlt években a munkát és jövedelmeket terhelő adók csökkentésére és a fogyasztási típusú adók emelésére alapozó adófilozófia eredményesnek bizonyult, ez versenyképességi előnyt adott – közölte.

Varga Mihály szerint a fordulópontot a 2021 május-júniusi időszak jelentheti.

A vállalkozásoknál változott a gazdasági szerkezet, ennek egyik fontos eleme az otthoni munkavégzés, vagy az ellátási láncok rövidítése, ezekre az újdonságokra a magyar gazdaságpolitikának is reagálnia kell – mondta.

Kedvezőnek nevezte, hogy a cégeknek van befektetési terve, a beruházási ráta kimagaslónak számít, a termelő beruházásokban sincs visszalépés, a pozitív vállalati döntések folyamatosak.

A kormány 2016-ban elfogadott, majd 2018-ban megújított versenyképességi programját „következetesen végig kell vinni” – jelentette ki.

A növekedés szerkezetében felértékelődnek egyes iparágak, ilyen az egészségipar, vagy az IT-szektor, ezek jelenthetik a növekedés forrását a következő időszakban, ezért ezekre nagyobb hangsúlyt kell fektetni – mondta Varga Mihály, hozzátéve: a társadalmi stabilitás megteremtése – például a lakástámogatási program – létfontosságú a nemzetgazdasági célok eléréséhez.

A stabil kormányzati felállás mindig segíti a gazdasági kilábalási időszak lerövidülését. Magyarországon a politikai felhatalmazás lehetővé teszi, hogy a kilábalás gyorsabb legyen az Európai Unió más országainál – összegezte.

Nagy Márton: a növekedés a beruházásoktól lesz fenntartható

A beruházásoktól lesz fenntartható a növekedés, a beruházás volt és lesz a gazdasági növekedés legfontosabb mozgatórugója – mondta Nagy Márton, miniszterelnöki megbízott, gazdaságpolitikai tanácsadó a Budapest Economic Forum 2020 online konferencián csütörtökön Budapesten.

A Portfolio tanácskozásán hozzátette: mindhárom fajtájával – a lakossági, a vállalati, és az állami beruházással – egyaránt foglalkozni kell, és egyszerre kell ösztönözni. Az állam katalizáló szerepe mindegyik típusú beruházásnál felértékelődik – jelentette ki a Mit tesz a gazdaságpolitika a koronavírus-válságban? címmel megtartott előadásában.

Kifejtette: az elmúlt években a GDP-n belül a beruházás adta a növekedés nagyjából 70 százalékát, az importigényt kiszűrve pedig 50 százalékát. A nemzetgazdasági beruházások kétharmadát a vállalati vagy más néven magánberuházások adták, miközben nőtt az állami beruházások aránya. A lakossági beruházások aránya stabilan 15 százalék körüli tartományban marad. Ebből az következik, hogy a gazdasági növekedés helyreállításához-ösztönzéséhez a beruházásokkal kell foglalkozni szerinte, az állam szerepe megnőtt a beruházások élénkítésében.

Az első lépés az élénkítésben az 5 százalékos lakásáfa visszaállítása az Otthonteremtési programon belül, ami azért fontos, mert Magyarországon az egyik legmagasabb a saját ingatlannal rendelkező háztartások részaránya az OECD-n belül – mondta. Jelezte: anticiklikus lépés az újlakás-építések és az otthonteremtés támogatása. A lakáspiac beavatkozás nélkül Magyarországon mély recesszióba kerülhet a kiadott építési engedélykérelmek meredek (34 százalékos) első félévi csökkenése alapján – tette hozzá.

Az ország évi 40 ezer lakás építésére lenne képes, ami a lakásállomány megújításához kellene, viszont 2022-re évi 20 ezer lakás épülhet, ami szép teljesítmény lenne. Ezzel a lakásmegújítási rátát megőrizni sikerül – mondta.

Nagy Márton közölte: a beruházásokat négy fő csatornán, vissza nem térítendő támogatásokkal, adócsökkentésekkel, állami pénz- és garanciaintézeteken keresztül, és az uniós forrásokból támogatják, ezek négy különböző minisztériumhoz tartoznak. Mind a négy program a vállalati beruházásokat élénkíti.

A Magyarországra érkező uniós források összege évi nettó 7 milliárd euró felett alakul a 2021-től következő három évben. Ha akár egy, 300 milliárd forint értékű beruházás elmarad, az mintegy 0,7-0,8 százalékponttal csökkenti a GDP-t, visszaveti a növekedést – mutatott rá. Ezért nevezte fontosnak az uniótól érkező források hatékony felhasználását a gazdaság újraindításához.

Kitért arra: az állami beruházások részaránya Magyarországon a második legnagyobb az unión belül, Lengyelország után. Az állami beruházási projektek lassulása az első két negyedévben „lehúzta” a gazdasági teljesítményt, ezek felgyorsításához szemléletváltásra van szükség. Hozzátette: 50-100 nemzetgazdaságilag fontos állami beruházási projekt kijelölése kulcsfontosságú a gyors megvalósításban. Számos projektben már folyamatban van a közbeszerzési eljárás, ugyanakkor sok projekt még csak előkészítés alatt van. A projektszemlélet megerősítése felgyorsíthatja és hatékonyabbá teheti a kivitelezést Nagy Márton szerint.