Megnőtt a járvány alatt a falusi csok jelentősége

Nem csak magyarországi sajátosság, hogy a járványhelyzet a nagyvárosi, kisebb alapterületű lakások helyett a nagyobb, kertvárosi vagy vidéki ingatlanokra irányította sokak figyelmét. A vásárláshoz ráadásul az otthonteremtési támogatások idehaza nagyarányú segítséget is adnak a családoknak. A lassan két éve bevezetett falusi csok például egyre több család érdeklődését keltette fel, amelynek hatására a népességcsökkenés több kistelepülésen megállt.

A Covid hatására a korábbinál is több család választotta a zöldet és a jó levegőt Fotó: Új Dunántúli Napló/Löffler Péter

Túlárazott Balaton

A keresettség ugyanakkor az árakban is tetten érhető. Az Ingatlan.com lapunk számára készített összegzése szerint

idén májusra 159 ezer forintig kúszott a falusi csokos települések átlagos kínálati négyzetméterára

a 2020. májusi 127 ezer forintról. Ez a 17 százalékos drágulás kistelepüléseken amúgy sem jellemző, de különösen úgy számít soknak, hogy az elmúlt időszakban – részben a járvány hatására – lényegében országszerte véget ért a korábbi évek erőteljes drágulása. Az egyik legnagyobb hirdetési oldal kínálatában jelenleg több mint 12 ezer falusi csokos ingatlan érhető el, nagyjából ezerrel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A legnagyobb kínálat Somogy megyében található, ahol több mint 1500 hirdetett ingatlan esetében lehet igényelni a falusi csokot.

Az átlagos falusi csokos négyzetméterárak 68 ezer forint (Békés megye) és 296 ezer forint (Veszprém megye) között szóródnak.

Veszprém megye preferált helységeiben átlagosan 47 millió forintért hirdetik a lakóingatlanokat, Pest megyében 32 millióért. Előbbi kiug­róan magas árainak oka nyilvánvalóan az elmúlt években jelentősen felértékelődő Balaton, hiszen több Balaton-felvidéki, a tóhoz közeli hely is megtalálható a szóban forgó települések listáján. A Békés megyei falusi csokos kistelepüléseken ezzel szemben alig hétmillió forintért ingatlant lehet vásárolni. A KSH adatai a megvalósult tranzakciók alapján ennél azért mérsékeltebb árakról tanúskodnak, jóllehet a drágulás ebből is kirajzolódik. Eszerint a falusi csokos településeken 2020-ban az átlagos értékesítési ár 7,3 millió forintra nőtt az egy évvel korábbi 6,8 millióról.

Felfedezett falvak

– Új perspektívát jelenthetnek a kistelepülési támogatások mind a lakásvásárlók, mind az ott élők számára. Az elmúlt két év adatai megmutatták, hogy a költözést tervezők felfedezték maguknak azokat a falvakat és kisvárosokat, ahol a nagyvárosi árak töredékéért tudják megfizethető áron megszerezni álmaik otthonát.

A koronavírus-járvány ráerősített erre a folyamatra, mert a mindennapos munkahelyi jelenléttől eltekintettek a munkáltatók, és könnyen lehet, hogy a távmunka később is általánosabbá válik

– mondta lapunknak Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szerinte nemcsak Budapesten, de a többi nagyvárosban is megoldást jelent a vevők problémájára és az ingatlanárak megfizethetőségére az, hogy az agglomerációs övezetek és a kistelepülések lakáspiaca egyre nagyobb szeletet hasít ki az országos forgalomból. – A kistelepülésen élők számára ez a folyamat azért lehet előremutató, mert így az ő életük vagyontárgyát jelentő ingatlanuk értéke is megmaradhat – jegyezte meg Balogh László.

A Covid hatására a korábbinál is több család választotta a zöldet és a jó levegőt
Fotó: Új Dunántúli Napló/Löffler Péter

A statisztikai hivatal összegzései is visszaigazolják e folyamatokat: a Covid első hulláma idején – 2020 második negyedévében – jól kirajzolódóan a fővárosban (44 százalékkal) és a megyeszékhelyeken (32 százalékkal) esett legjelentősebben a lakásforgalom, míg a községekben csak 16 százalékkal kevesebb ingatlan cserélt gazdát, mint 2019 azonos időszakában. Éves szinten 13 százalékkal kevesebb lakásadásvételt rögzítettek 2019-hez viszonyítva. A falusi csok viszont fékezte a forgalom visszaesését a támogatott kistelepüléseken, ahol a második negyedévben 12 százalékkal, éves szinten pedig csupán öt százalékkal csökkent az értékesítések száma.

Megállt a népességfogyás

A nagyvárosok lakáspiaci forgalmának visszaesésében már a 2019 júniusában bevezetett Magyar Állampapír Plusz is szerepet játszott. A befektetői vásárlásokat aztán a járvány apasztotta el szinte teljesen:

a turizmus lenullázódásával a rövid távra kiadott lakások üresen maradtak, az airbnb-zés elvesztette korábbi jelentőségét.

A községek lakáspiacát eközben az otthonteremtési támogatások kiszélesítése segítette: a falusi csokot 2019. július 1-jén vezették be, ráadásul akkortól a „hagyományos” csok és a hozzá felvehető kamattámogatott hitel a használt ingatlanok vásárlására is elérhetővé vált.

Mindezek nyomán mondhatta lapunknak korábban Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos, hogy a Magyar falu programnak, illetve ennek részeként a falusi csoknak köszönhetően nem egészen két év alatt sikerült elérni, hogy a falvak népességfogyása megálljon, sőt csaknem ezer településen népességnövekedés kezdődjön.

Ki a zsúfolt nagyvárosból

A koronavírus-járvány nemcsak Magyarországon, hanem sok más európai országban is átírta a lakáspiaci folyamatokat – olvasható a Takarék Index elemzésében. Londonban, Madridban, Párizsban vagy éppen Rómában – Budapesthez hasonlóan – egyaránt stagnáltak, esetleg csökkenni kezdtek a lakásárak, miközben a családi házak iránti kereslet mindenhol nőtt a korábbi évekhez viszonyítva. Az elemzés szerint a Covid miatti kijárási korlátozások, a home office és az otthoni iskoláztatás mindenütt a nagyobb ingatlanokra irányíthatta a figyelmet, és felértékelődött a saját kert szerepe. Ezzel együtt egyelőre csökkent a zsúfolt nagyvárosok vonzereje, mivel az utazási idő az otthoni munkavégzés következtében megspórolhatóvá vált.