Sok a kérdés a rubelelszámolás körül

Oroszország azt tervezi, hogy az általa barátságtalannak tekintett országoknál bevezeti, hogy rubelben fizessenek a tőle vásárolt földgázért. A részleteket még nem dolgozták ki, azonban több problémát is felvet az ötlet megvalósítása.

Nagykapos, 2014. szeptember 2. A szlovákiai Nagykapos (Velké Kapusany) határában létesített kompresszorállomás 2014. szeptember 2-án, ahol az ukrán éves földgázfelhasználás 20 százalékát fedezni képes szállítási kapacitással rendelkezõ gázvezeték-összeköttetést helyezetek üzembe. MTI Fotó: Balázs Attila Fotó: Balázs Attila

Vlagyimir Putyin orosz elnök megbízta az orosz kormányt, a Gazpromot és az orosz jegybankot, hogy csütörtökig dolgozzák ki, hogyan valósítható meg, hogy az Oroszországtól földgázt vásárló országok egy csoportjának előírhassák a rubelben való fizetést, és azt a Gazprom és a jegybank kezelni is tudja. Kérdés, hogy miért fontos az intézkedés Oroszországnak, és hogy a jelenlegi, az orosz jegybankra is vonatkozó nyugati szankciók mellett hogyan valósítható meg, és végül, hogy mit reagálhatnak a vásárló országok.

A bevezetett szankciók korlátozzák az orosz jegybank hozzáférését devizatartalékaihoz, valamint az orosz bankok külföldi pénzforgalmát. Ez csökkenti a rubel iránti keresletet, az orosz devizának így sokat csökkent az árfolyama. A tervezett lépés logikája az lehet, hogy mivel a vevőknek nincs rubele, kénytelenek lennének azt megvásárolni, mielőtt fizetnek vele. Egy névtelenséget kérő szakértő szerint normál körülmények között a Gazprom bankja elvégezhetné a váltást, azonban olyan jelentős összegről lenne szó, hogy a banknak az orosz jegybankhoz kellene fordulnia rubelért. Így végső soron a jegybank adná el a vásárláshoz szükséges rubelt, így elvben egyrészt devizához jutna, másrészt 

az erős kereslet alaposan megemelhetné a rubel árfolyamát a főbb devizákhoz képest. 

A megkérdezett szakértő szerint azonban ez nehezen kivitelezhető, vélhetően ezért kapta a Gazprom, az orosz jegybank és az orosz kormány a feladatot, hogy megpróbálják ezt megoldani. Ha ez nem sikerül a szankciók miatt, és így nem valósulhat meg a rubelben való fizetés, elvileg arra is hivatkozhat az orosz fél, hogy a szankciók jegybankra vonatkozó részét meg kell szüntetni, különben nem tudnak fizetni a vevők, ezért nem is kapnak gázt. Ekkor elméletben két lehetőség marad: a szankciók enyhítése vagy adott országok felé a gázszállítás beszüntetése.

Kérdés persze, hogy mi történik, ha az utóbbi forgatókönyv valósul meg. Az adott országok, gyakorlatilag Európa nagy része nem kapna orosz gázt, ugyanakkor Oroszország gázexportjának igen jelentős része elveszne, ami aligha lehet az ország célja. Egyelőre nincs is szó jogszabályról, csak a megvalósíthatóság kidolgozásáról. Még egy jogi akadály merül fel: szakértőnk szerint a jelenlegi, 10-15 éves szerződések nagyrészt eurót és dollárt határoznak meg fizetőeszközként, így egyoldalú szerződésmódosításról lenne szó, és már 

több európai ország jelezte, hogy ezt nem fogadja el, 

ezzel vállalva, hogy adott esetben nem importálnak a továbbiakban orosz gázt.

A világ legfejlettebb ipari államait összefogó G7 csoport kormányai felszólították az országukban orosz energiahordozók importjával foglalkozó vállalatokat, hogy ne fizessenek rubelben az érvényes szerződések alapján Oroszországtól vásárolt földgázért - jelentette be a német gazdasági és klímavédelmi miniszter hétfőn Berlinben.

Borítókép: Kompresszorállomás Szlovákiában (Fotó: MTI/Balázs Attila)