Világméretű versenyfutás a lítiumért

Az e-autó-gyártás felfutásával párhuzamosan lendületesen nő az igény az akkumulátorok alapanyaga és alkatrészei iránt. Ebben a világméretű versenyben Kína a főszereplő, miközben az európai zöldfordulat korlátja éppen a lítiumhoz való hozzáférés lehet.

Opel starts production for SUV "Grandland X Fotó: MARTIN SCHUTT

A kínai elektromosjármű-ipar szereplői, mint például a hazánkban is jelen lévő BYD, újabban arra törekszenek, hogy világszerte megállapodásokat kössenek lítiumbányákkal. A céljuk ezzel az, hogy megfékezzék az akkumulátorok árának a drágulását, és közben biztosítsák az elektromos járműveik alapanyag-ellátását.

A lítium ára, a globális infláció és a megugró piaci kereslet okozta áremelkedés miatt húsz kínai elektromosjármű-gyártó cég jelentett be áremelést idén.

Az áremelkedés megfékezésére a kínai iparági szereplők maguk keresnek alapanyag-beszállítókat, hogy ezen a módon stabilizálják az árakat és az ellátást.

Akkumulátorcsomagot szerelnek egy németországi autógyárban. Fotó: AFP/Sina Schuldt

Sajtóértesülések szerint a BYD hat lítiumbányát talált Afrikában, és szándékában áll megvenni ezeket.

A bányák állítólag 2,5 százalékos lítium-oxid-tartalmú ércet tartalmaznak olyan mennyiségben, ami elég ahhoz, hogy a következő évtizedben biztosítsa a BYD igényeit.

Iparági források a Global Times kérdésére azt válaszolták, hogy a bejelentett lépés segít stabilizálni az elektromos járművek ellátási láncát, ahol az akkumulátor a fő alkotóelem. Cui Dongshu, a Kínai Személygépkocsik Szövetségének főtitkára szerint a BYD lépése csupán a jéghegy csúcsa lehet, mivel egyre több kínai elektromosjármű-gyártó cég keres külföldön lítium-utánpótlást.

Ugyanakkor Kínát nem fenyegeti, hogy kifogyna a fehér aranyból. Ausztrália lítiumexportja éves szinten 15 százalékkal nőtt az év első öt hónapjában, és a teljes export 96 százaléka Kínába irányul. A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint a 2030-ig tartó évtizedben a lítium értéke hússzorosára nő, és Kína már most is vezető szerepet tölt be a világ lítiumpiacán.

Az ázsiai állam a világ lítiumtermelésének több mint felét finomítja, a globális akkumulátorcella-kapacitás 77 százalékát, az akkumulátorok alkatrészgyártása tekintetében pedig a világ termelésének a hatvan százalékát ellenőrzi.

A 2030-ig globálisan tervezett kétszáz óriási akkumulátorgyárból 148 Kínában található. A Földön a legnagyobb lítiumtartalékok az US Geological Survey szerint Chilében vannak, mintegy 7,5 millió tonna. A második és harmadik legnagyobb készlet Ausztráliában 5,7 millió, illetve Argentínában 2,7 millió tonna mennyiségben áll rendelkezésre. Kínának, az Egyesült Államoknak, Zimbabwénak, Brazíliának és Portugáliának együttesen mintegy 2,6 millió tonnányi készlete van.

Ezzel szemben Európa vezető járműipari országában, Németországban a Szövetségi Földtudományi és Természeti Erőforrás Intézet (BGR) legfrissebb számításai szerint 

a lítium nem áll elegendő mértékben rendelkezésre a német közlekedés szerkezetátalakításának ambiciózus céljainak eléréséhez

– írta a Focus.de. A BGR szakértői szerint a következő nyolc évben a globális lítiumkereslet évente legalább 310 ezer tonnára nő. A globális lítiumtermelés azonban stagnál. Ennek okai között szerepelnek a bányászat államosítására irányuló törekvések, például Chilében. 2016-ban csak alig kevesebb mint 45 ezer tonnát állítottak elő a Földön. Egy évvel később a lítiumipar erőteljesen növekedett, és a termelési volument csaknem meg tudta duplázni. A 2018-as évben mintegy 95 ezer tonnára nőtt a kitermelés. Azóta azonban a bányászat ismét csökken. A nyersanyaghelyzetre való tekintettel Európában irreálisnak tűnik a 2030-ig kitűzött 15 millió elektromos autóra vonatkozó cél.

Borítókép: Elektromos és hibrid SUV-k készülnek az Opel eisenachi gyárában (Fotó: AFP/Martin Schutt)