Egyre kevesebben tudnak hitelt felvenni lakásvásárláshoz

Körvonalazódnak a lakáspiaci fordulat első jelei: visszaesett az adásvételek száma, kevesebben tudnak lakáshitelt felvenni. Míg a második negyedévben még jelentősen drágultak a lakások, a harmadik negyedév már az árnövekedés lassulását is jelzi.

Szeptemberben 34 százalékkal csökkent a lakáspiaci adásvételek száma az előző év azonos időszakához képest, a mérséklődés országos és általánosnak mondható – mondta Winkler Sándor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezető közgazdasági elemzője a jegybank Lakáspiaci jelentésének bemutatásán.

Winkler Sándor kifejtette,

a hitelpiacon negyven százalékkal csökkent a kihelyezés, harmadával kevesebb új szerződést kötöttek szeptemberben, mint tavaly ugyanekkor. A bankok az év végére és 2023 első negyedévére a hitelkereslet mérséklődését várják, ráadásul további szigorítást terveznek.

Még várni kell a lakásárak csökkenésére

A második negyedévben az előző azonos időszakkal összevetve 28 százalékkal (!) nőttek az árak, amiben jelentős szerepe van annak, hogy egyes vidéki városok harminc százalék feletti mértékben drágultak. A harmadik negyedévben viszont – főleg az inflációval korrigálva – már egy számjegyű lehet az árak növekedésének üteme.

A lakásvásárlás elérhetőségi indexe alapján romlást lát a jegybank. A lakásárak és a hitelkamatok egyaránt emelkedtek, a bérek növekedésének aránya ezt viszont nem követte, ami miatt kevesebben és nehezebben tudtak lakáshoz jutni. Az viszont kitűnik az adatokból, hogy

egyértelműen azoknak jobbak a lehetőségei, akik valamilyen otthonteremtési támogatást igénybe tudtak venni.

Hasonló folyamatok láthatók az európai fővárosokban is, ahol szintén nőttek a lakásárak a jövedelmekhez képest. Budapest e listán az ötödik legkevésbé megfizethető főváros,

a magyar főváros viszont elérhetőbb és megfizethetőbb mint a visegrádiak.

Vidéken rengeteg az energiapazarló ingatlan

Winkler Sándor rámutatott, idén 23 ezer új lakás átadása várható, amiben jelentős szerepe van az ötszázalékos lakásáfának is. A jövő évtől azonban egyértelműen visszaesés várható.

Az már most látható, hogy a rossz energetikájú ingatlanokra csökken a kereslet, de az újlakás-piac kínálatszűkülése keresletcsökkenést is hoz magával. Amíg Budapesten és az agglomerációban, valamint a nagyvárosokban húsz százalék alatti a három legrosszabb energetikai besorolású (HH, II, JJ), azaz az energiapazarló ingatlanok aránya, addig 1700 (!) településen az ilyen házak száma meghaladja a hatvan százalékot a kiadott energetikai tanúsítványok szerint.

Kérdésre válaszolva elhangzott az is, hogy

a Zöldotthon program egyelőre nem folytatódik.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Jászai Csaba/MTVA)