Szűk esztendők várnak az építőiparra – kezdte a beszédét Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) konferenciáján, Budapesten. Hangsúlyozta: az alapanyagiparral sokkal többet kellene foglalkozni, ezen a téren tett már lépéseket a kormány. Jelezte, hogy új lakáspolitikára van szükség.
Nagy Márton beszélt a gazdasági várakozásokról: eszerint idén 4–5 százalék között alakulhat a növekedés. Egy jó harmadik negyedévre számít a miniszter, viszont az utolsó és a negyedik negyedév már kevésbé lesz erős.
Elkerülhető a recesszió jövőre
– fogalmazott Nagy Márton. Úgy látja, a lakossági épületeknél már látszik a lassulás, de ez a sors vár az ipari beruházásokra is. Hangsúlyozta, hogy a magánberuházásokat kell most támogatnia a kormánynak. Az állami építőipar esetén a koncesszió húzhatja a növekedést, összességében a beruházási stop miatt csökkenő aktivitásra számít a miniszter.
Az építőipar a 8 százalékát foglalkoztatja a nemzetgazdaságban dolgozóknak, az egyik legnagyobb foglalkoztató a turizmus mellett.
Az energia-, munkabér- és alapanyagköltségek egyszerre emelkednek az ágazatban.
Ez a költségsokk sokkal magasabb, mint az infláció a miniszter szerint. Utalt a 20 százalékos inflációra, bár ez az építőiparban jóval nagyobb, 30 százalékos lesz szerinte. „Ez sokkal masszívabb sokk” – fogalmazott. Szerinte ez döntően anyagköltség, bár a munkaerőköltség is szerepet játszik benne. Az anyagköltség szerinte brutális, hozzátéve, hogy emiatt a „matek nem jön ki”, tehát a jövedelmezőség is csökken. Példaként emelte ki a cement drágulását az alapanyagoknál, ezek ráadásul energiaintenzív termelést igényelnek. Szerinte ilyen környezetben nagyon nehéz tervezni.
Ezek a szektorok 50 százalékos energiaintenzitással nem tudnak termelni, bizonyos ágazatok emiatt le is állhatnak
– fogalmazott Nagy Márton, hozzátéve, hogy nemcsak a kereslettel, az alapanyaghiánnyal is szembesülhet a jövőben az ágazat.
A finanszírozási oldalról elmondta, hogy két számjegyű kamatokra húsz éve nem volt példa. „Nincs olyan ember, aki ilyen körülmények között hitelért folyamodna” – mondta. Szerinte az átárazódó hitelköltségek is problémát fognak okozni.
Ez megállítja az építőipart, a hitelpiacot teljesen kiszárítják ezek a hitelkamatok a miniszter szerint. Az új szerződések állománya is már apad, 2017-es 2018-as szintre simán visszasüllyedhet.
Az állami megrendelések értéke egy egészségesebb szintre eshet vissza, ez a szám 2700 milliárd forintra csökkenhet. Nagy Márton szerint a beruházási stop miatt „két évig még nagyon nehéz lesz”.
