Hazánkban az idei tél országos átlagban a második legenyhébb volt a 2006–2007-es után 1901 óta. Folytatódott az enyhe telek sorozata, ami hatodik éve tart. Az elmúlt tíz évben csak a 2016–2017-es volt az átlagnál hidegebb – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzéséből. A kedvezőbb időjárási körülményeknek egész Európa örülhet. Az energiaellátás biztonságát ugyanis megroppantották az orosz–ukrán háború és a szankciós politika visszaütő következményei.
– A globális gázpiacok szempontjából példátlan volt a tavalyi nyár, azóta viszont az árak elkezdtek elviselhetőbb szintre visszaállni. Európában az enyhe tél és így a kereslet megcsappanása is hozzájárult a piac lehűléséhez – ismertette a minap Szadamori Keiszuke, a Nemzetközi Energiaügynökség energiapiacokért és energiabiztonságért felelős igazgatója. A valóság azonban az, hogy túlzott optimizmusra egyáltalán nincs ok.
Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a szankciók miatt Európa energiapiaca egyre kiszolgáltatottabbá válik a külső körülményeknek. A szakértő jelezte: a történelmi viszonylatban is kiugróan enyhe tél, a rendkívüli energiatakarékossági törekvések és a kibontakozó recesszió összességében is csak a korábbi kétszeresére tudta leszorítani a gáz tőzsdei árát.
– Az időjárás azonban várhatóan nem fogja örökké segíteni Európát, az energiatakarékossággal elérhető eredmények végesek, csődbe ment vállalatokra pedig aligha célszerű építeni a közösség gazdaságpolitikáját – fogalmazott.
Ehhez hozzátette: az, miszerint megismétlődik-e a tavaly nyári árrobbanás vagy hogy gondot okoz-e a következő fűtési időszak, olyan tényezőkön múlik, mint az időjárás, Kína energiaigényének alakulása, valamint a kibontakozó válság következményei.
