– A szankciók gyökeresen felforgatják a világgazdaságot, és az átalakuláson néhány iparág nagyon sokat keres – mondta a közösségi oldalára feltöltött bejegyzésében Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője bemutatta, hogy kik a háború legnagyobb nyertesei.
Érkeznek a 2022-es adatok, melyek feketén-fehéren megmutatják, hogy hova vándorolt az a lassan ezermilliárd euró, amit Európa az energiaválság kezelésére fordított.
A szankciók a legnagyobb fordulatot a gázpiacon eredményezték. Az Európába érkező orosz energiamennyiség jelentősen megcsappant, ami új piacot nyitott az amerikai cseppfolyósított földgázzal kereskedőknek. Ezek a cégek a korábbi években – az alacsony árak és a szűk piaci részesedésük miatt – még jellemzően veszteségesek voltak, tavaly azonban már tetemes profitra tettek szert. A legnagyobb amerikai LNG-vállalat vesztesége például 2021-ben még 2,3 milliárd dollár volt, de 2022-ben már csaknem másfél milliárd dolláros nyereséget termelt. Úgy tűnik ráadásul, hogy az Egyesült Államok tartósan képes volt helyzetbe hozni saját cégeit: hosszú távú gázszerződésekkel tíz-húsz évre előre biztosította értékesítéseiket.
Árbevétel szempontjából az energiaválság és a szankciók legnagyobb nyertesei kétségtelenül a nagy, multinacionális olajvállalatok, amelyek szinte egytől egyig a hétköznapi embereknek felfoghatatlan mértékű rekordprofitra tettek szert.
Az amerikai Exxon és Chevron, a brit BP vagy a francia Total több tíz milliárd dolláros nyereségről számolt be, a Saudi Aramco pedig a világ legértékesebb vállalatává vált.
– Abszurd, de még a szankciók célkeresztjében álló Oroszország is képes volt növelni olajbevételeit. Ami különösen aggasztó, hogy egyelőre semmilyen jel nem utal arra, hogy a helyzet a közeli jövőben megváltozna. A nagy kitermelők nem hajlandók növelni aktivitásukat, az olajvállalatok pedig új beruházások helyett osztalékot fizetnek. A szűkös kínálat tehát tartósan magasan tarthatja az olajárakat és a vállalatok profitjait – magyarázta Hortay Olivér.
