Óriási extraprofitra tesz szert a globális olajipar

A vezető nyugati olajcégek 2022-ben rekordösszegű, 110 milliárd dolláros osztalékot és részvény-visszavásárlást fizettek ki a befektetőknek.

Magyar Nemzet
2023. 02. 24. 11:59
Midland, 2020. április 7. Olajkút a nyugat-texasi olajmezõkön 2020. április 7-én. Az olajár esése miatt a benzin ára is jelentõs mértékben csökkent. MTI/EPA/Larry W. Smith Fotó: Larry W. Smith
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az óriási extraprofit révén az olajipar szereplőinek szabad készpénzállománya tavaly év végére elérte a 834 milliárd dollárt, ami hetven százalékkal magasabb az előző évinél. Az így megtermelt extraprofitot pedig egyértelműen nem a költségek csökkentéséhez szükséges beruházásokra fordítják – derül ki a Makronóm Intézet elemzéséből. Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő beszédében így fogalmazott: „2022-ben a világ olaj- és gáziparának profitja hetven százalékkal nőtt úgy, hogy az érintett mamutok nem újítottak meg semmit, nem termeltek többet, csak zsebre tették a szankciós extraprofitot, amit az európai emberekkel fizettettek meg.”

Forrás: Makronóm Intézet

A legnagyobb extraprofitot a nyugati olajvállalatok érték el 125 százalékos éves növekedéssel. 

Az idáig sem volt kérdés, hogy ezek a cégek hasznot tudtak húzni az ukrajnai inváziót és a szankciókat követően megugrott olaj- és gázárakból, ugyanakkor a keletkezett nyereség mértéke még az elemzők várakozásait is felülmúlta.

Ehhez az elképesztő profitnövekedéshez több tényező együttállására volt szükség – fejti ki az elemzés. A koronavírus-járvány okozta visszaesést követően az üzemanyag-kereslet hirtelen megugrott, ami már 2021-ben példátlan hasznot hozott az olajszektorban. Ezt fejelte meg az orosz–ukrán háború és a rá válaszul hozott brüsszeli szankciók, amelyek az orosz olaj- és gázszállítások akadozásához és nehezebb beszerzéséhez vezettek. A szankciók és az orosz energia jóval drágább alternatívái (például LNG) miatt az energiahordozók ára az egész világon megnőtt, miközben Európa sokszor „átcímkézett” orosz energiahordozókat vásárol közvetítő államokból, megkérdőjelezve a szankciók hatékonyságát.

Az extraprofithoz pedig extra osztalék is jár. Az alacsonyabb beruházási arány és a növekvő FCF (Free cash flow) azt jelzi, hogy az energiaipari szereplőknek jelentős készpénz áll rendelkezésükre az adósságok törlesztésére vagy a részvényesek osztalékának kifizetésére. Mivel a 2021-es nyereség nagy részét a vállalatok adósságcsökkentésre költötték, a 2022. évi hatalmas profit számottevő részét valószínűleg kifizetik a részvényeseknek. 

A trend a számokban is megmutatkozik: a vezető nyugati olajcégek 2022-ben rekordösszegű, 110 milliárd dolláros osztalékot és részvény-visszavásárlást fizettek ki a befektetőknek, hozzájárulva az átlagfogyasztók megugró energiaköltségeihez. 

Nem meglepő módon ez a gyakorlat világszerte felháborodást váltott ki a kormányokból, és az iparágra kivetendő extraprofit adók kérdését is felvetette.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA)


 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.