Az államadósság-kezelés nagy dilemmája: visszafizetni, kinőni vagy elinflálni?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Míg az amerikai és kínai gazdaság évről évre dinamikusan fejlődik annak ellenére is, hogy viszonylag magasabb arányban támaszkodnak a tőkepiacokra, addig az uniós tagállamok szigorúbb államadósság-szabályok mellett is csak szerényebb bővülésre képesek. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány friss elemzésében az államadósság és a gazdasági növekedés összefüggéseit kutatja.

2026. 06. 07. 10:48
Erősődik a magyar gazdaság iránti befektetői bizalom, kérdés, ebből mennyit lehet majd növekedésre váltani (illusztráció) Forrás: Pexels
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Olaszország a sereghajtó

Az államadósság finanszírozása kapcsán nem az eladósodás mértéke, hanem a törlesztésre fordított összeg nagysága a lényeges. Az Európai Unióban a tavalyi évben Olaszország költötte a legtöbbet az államadósság visszafizetésére, amely kiadási kategória elérte a GDP 3,9 százalékát. Ezt követte hazánk a bruttó hazai össztermékünk 3,8 százalékával. Az eladósodás mértéke mellett az adósságszolgálatra fordított összeg a kamatszinttől is függ, amely pedig országonként eltérő, a kockázati felártól függően.

Az államadósságot elsődlegesen a központi kormányzat hitelvállalása duzzasztja. Minél inkább meghaladják a költségvetési kiadások az adóbevételeket, annál nagyobb a deficit és annál nagyobb mértékben nő az államadósság. Az évezredforduló óta az Európai Unió tagállamaiban átlagosan a költségvetés 1–14 százalékát fedezték hitelből. A mélypontot a 2008-as válság előtti év, illetve a 2010-es évtized végén érte el az integrációs szervezetünk.

Magyarországon – egybevágva a V4-es átlaggal – a költségvetés 5–18 százalékát finanszíroztuk kölcsön felvételével az elmúlt két és fél évtizedben.

Kiugró csúcspontot jelent a 2002-es és a 2006-os év, amikor a választások körüli jóléti juttatások fedezetére nem volt elég forrás, ezért hitelből kellett ezeket finanszírozni.

Amerika és Kína a magasabb hitelarány ellenére is jobban növekszik, mint Európa

Az elmúlt évtizedben az EU a fő gazdasági versenytársaihoz képest kisebb mértékben támaszkodik hitelfelvételre. 2015-től mind az Egyesült Államok, mind Kína közel kétszer akkora részét finanszírozza a költségvetését kötvénykibocsátással, mint az Európai Unió. Az elmúlt másfél évtizedben az Egyesült Államok átlagos GDP-bővülési üteme 2,5 százalék volt, Kínában pedig 5,9 százalék (bár az ázsiai ország kimutatásainak hitelessége megkérdőjelezhető, de a valós adat nagyságrendje hasonló lehet). Ezzel szemben az európai integrációs szervezetben csupán 1,7 százalékos volt az átlagos gazdasági bővülési ütem. 

Így mindkét gazdasági rivális ugyan nagyobb mértékben támaszkodik a tőkepiacokra a finanszírozás tekintetében, a gazdasági fejlődésük gyorsasága miatt képesek a felvett hitel kinövekedésére.

A tavalyi évben az EU 27 tagállamában átlagosan a költségvetési kiadások 4,7 százalékát fedezték hitelből. Hazánkban ennek az értéknek több mint kétszerese, 9,95 százalék a kölcsönözési arány, amellyel Románia (18,2 százalék) és Lengyelország (14,3 százalék) után a harmadik helyen álltunk.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.