Brüsszel Magyarországot is Kína-ellenes pozícióba sodorhatja

Érdemes figyelni, mert úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság elnöke kerülő úton is igyekszik teljesíteni a G7-csoportnak és az Egyesült Államoknak tett, Kína szankcionálására vonatkozó ígéretét. Brüsszel olyan csomaggal állhat elő, amely Magyarországot is felkényszerítheti a Kína-ellenes vonatra – jelezte Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője.

Brüsszel, 2023. április 26. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke az uniós testület heti rendes ülésének kezdetén Brüsszelben 2023. április 26-án. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet

– Résen kell lenni, mert Brüsszel Magyarországot is Kína-ellenes pozícióba sodorhatja. A kínai vállalatok szankcionálása körüli hangos adok-kapok mellett csendben egy másik, hasonlóan veszélyes javaslatcsomag is készül – hívta fel a figyelmet a fejleményekre közösségi oldalán Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke június közepére ígérte, hogy előáll az unió gazdaságbiztonsági stratégiájával, ami többek között a Kínából érkező tőkebefektetéseket venné célba. Az előzetes információk alapján az új csomag feljogosítaná Brüsszelt, hogy „bekérje” a kínai beruházókhoz kapcsolható szinte valamennyi dokumentumot (köztük azokat is, amelyek a vállalatok EU-n kívüli tevékenységére vonatkoznak). Ezek átvizsgálását követően az Európai Bizottság dönthetne úgy, hogy szankciókat vet ki azokra a kínai szereplőkre, amelyek például – megítélése szerint – túl nagy támogatást kaptak az anyaországuktól.

A szakértő szerint a stratégia több szempontból is veszélyt jelentene Európára.

– Súlyosan sértené a tagállamok szuverenitását. A tervezettel a befektetők értékelésének joga átkerülne tagállami hatáskörből központi hatáskörbe. A vakcina- és cseppfolyósítottföldgáz-beszerzések után azonban felmerül a gyanú, hogy a döntéseket ezentúl elsősorban nem a célország gazdasági vagy biztonsági érdekei, hanem Brüsszel politikai agendája vezérelnék – hangsúlyozta Hortay Olivér.

A lépés ráadásul visszavetné a külföldi beruházásokat. A jelenlegi magas kamatkörnyezetben a külföldi működőtőke beáramlása kulcsfontosságú az unió versenyképessége szempontjából.

– Ursula von der Leyen hónapok óta támadja Kínát, ami jelenleg Európa egyik legnagyobb beruházója. Onnantól, hogy Brüsszel mandátumot kap a teljes körű – EU-n kívüli tevékenységre is kiterjedő – átvilágításra és önkényes szankcionálásra, aligha akad majd olyan kínai vállalat, ami szívesen hoz tőkét Európába – magyarázta az üzletágvezető. Ráadásul nem is teljesen világos, hogy az Európai Bizottság milyen jogi alapon és technikailag hogyan gondolja bekérni az unión kívüli tevékenységekre vonatkozó dokumentumokat. Ezek kiadásához gyakran nemcsak az adott vállalat, de a másik fél (támogató, közbeszerző) hozzájárulása is szükséges.

– Úgy tűnik, hogy Brüsszel megint a tagállami vétó megkerülésére játszik. Bár a készülő tervezet egyértelműen szankciónak tekinthető, minden jel arra utal, hogy azt Brüsszel nem szankciós, hanem szakmai intézkedésként fogja pozicionálni. Ezzel ugyanaz a játszma indul, ami a gázfogyasztás 15 százalékos csökkentésére, a szolidaritási mechanizmusra vagy a közös gázbeszerzésre vonatkozó tervezeteknél zajlott – ismertette a szakértő. A szakmai javaslatok elfogadtatásához az Európai Bizottságnak elegendő megnyernie a tagállamok minősített többségét, így vétóra nincs lehetőség.

– Érdemes tehát résen lenni, mert úgy tűnik, hogy Ursula von der Leyen kerülő úton is igyekszik teljesíteni a G7-országoknak és az Egyesült Államoknak tett, Kína szankcionálására vonatkozó ígéretét. Ez pedig – a szankciós csomagok tárgyalása során képviselt pragmatikus álláspont ellenére – Magyarországot is felkényszerítheti a további blokkosodást előidéző, Kína-ellenes vonatra – tette hozzá Hortay Olivér. 

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)