Égetővé vált a munkaerőhiány

Jelentős előrelépést jelent, hogy az elmúlt években egymillió fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. A fejlesztések és a beruházások azonban továbbra is igénylik a munkaerőt. Megnéztük, mekkora tartaléka van a hazai munkaerőpiacnak.

Az elmúlt évek gazdaságpolitikájának jelentős eredménye, hogy mintegy egymillióval emelkedett a foglalkoztatottak létszáma. Most viszont már ott tartunk, hogy inkább a munkaerőhiány okoz gondot. Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a minap jelezte, hogy Magyarországon mintegy háromszázezerre tehető a munkaerő-tartalék létszáma. Először velük kell megoldani a munkaerőpiaci hiányt. Hozzátette: ezt követően lehet magyar ajkú munkaerőt, majd harmadik országbeli munkavállalókat foglalkoztatni szabályozott keretek között.

A Központi Statisztikai Hivatal megfogalmazása szerint a munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt jelentik az úgynevezett potenciális munkaerő-tartalékot. Létszámuk 2022-ben átlagosan 285 ezer fő volt, 71 ezerrel kevesebb, mint 2021-ben. 

A munkaerő-tartalék tavaly a második negyedévben érte el a minimumát, ami a járvány előttinél is kevesebb volt. A harmadik negyedévtől kezdve nőtt a létszámuk, és a negyedik negyedévre emelkedett a 2021 végi közelébe.

Hazánkban az üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyek száma a hivatal legfrissebb összegzése szerint 2022 végén 82,9 ezer volt. Ez 3,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A legtöbb, betöltésre váró munkahely a felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozások között, illetve a képzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások körében volt. Az intenzíven növekvő pótlólagos munkaerő-kereslet tavaly a második negyedév végén érte el maximumát (98,7 ezer). A harmadik negyedévtől a kereslet és a kínálat ellenkező irányba mozdult el, a kevesebb álláshely mellett nőtt a potenciálisan rendelkezésre álló munkaerő. Ugyanakkor még mindig több üres álláshely van, mint amennyit a tartalékból be lehet tölteni. 

A statisztikai hivatal elemzéséből kiderül, hogy 2021 végéhez mérten a nemzetgazdasági ágak felében emelkedett a pótlólagos munkaerő iránti kereslet, a többiben csökkent. Az igények közel negyede a feldolgozóiparban, tizennégy százaléka az adminisztratív szolgáltatások területén – azon belül főleg a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó szervezeteknél – jelentkezett. 

Az összes álláshelyhez viszonyítva az adminisztratív szolgáltatásoknál volt a legmagasabb a betöltésre váró álláshelyek aránya, de jelentős volt a munkaerőhiány az egészségügy, szociális ellátás területén is. A legkisebb pótlólagos munkaerő-kereslet a bányászatban és a mezőgazdaságban jelentkezett.

Tavaly az előző évihez képest a külföldi állampolgárságú alkalmazottak száma hazánkban tizennégy százalékkal, 81 ezer főre nőtt, amihez a legnagyobb mértékben az ukrán munkavállalók járultak hozzá, kiknek száma egy év alatt 5200 fővel, huszonnégy százalékkal emelkedett. A múlt év második felében kisebb átrendeződés is történt az állampolgárságok tekintetében: míg az ukrán alkalmazottak számának 2021 második negyedéve óta tartó növekedése lelassult, addig néhány unión kívüli országból (például Fülöp-szigetek, India) érkező munkavállalóé nőtt. Ez utóbbi annak köszönhető, hogy nyáron több unión kívüli ország esetében is enyhültek az onnan érkezők munkavállalásának feltételei.

Múlt év végén az Európai Unióban száz álláshelyre 2,8 betöltésre váró hely jutott. A legmagasabb pótlólagos munkaerő-kereslet Ausztriát jellemezte, a legalacsonyabb Bulgáriát és Romániát. Hazánkban a mutató 2,5 százalékos volt. 

Borítókép: illusztráció (Fotó: Világgazdaság/ Vémi Zoltán)