Amennyire jelentős, annyira színes vásárlói réteget alkot a 30–40 év közöttiek köre az ingatlanpiacon. A korosztály képviselői között egyedülállók, friss házasok vagy elvált, egykori házastársak, egy vagy több gyermeket nevelők vagy még csak a gyermekvállalás gondolatával barátkozó párok is megtalálhatók – részletezte a korosztály összetételét Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.
A szegmens kiemelt célcsoportjának tartott korosztály 2019-ben, de még a pandémia sújtotta 2020-as évben is harminc százalék feletti arányban szerepelt mind a fővárosi, mind a vidéki ingatlanpiaci tranzakciók vevői oldalán, most viszont az összes vásárló mindössze 28 százalékát teszi ki ez a vásárlói kör.
Fotó: Világgazdaság/Kallus György
Az idei első félév értékesítési adatai alapján a korcsoporthoz tartozó vevők 32 százaléka meglévő ingatlanját cserélte nagyobbra, negyedük első lakását vásárolta, jelentős számban, az ügyletek 17 százalékában pedig befektetési céllal szerződtek.
A Duna House közreműködésével zárt tranzakciókat vizsgálva a 30–40 év közötti vásárlók ötöde a fővárosban talált magának megfelelő ingatlant, 23 százalékuk Pest vármegye településeit választotta, de Baranya vármegye (13 százalék) is keresett volt a vizsgált korcsoport körében. Családi házat a szóban forgó korosztály 62 százaléka vásárolt, amelyből használt házra 92 százalékban szerződtek a vevők.
A Duna House Barométer adatai alapján az ingatlanárak emelkedésével évről évre nőtt a harmicas korosztály által otthonteremtésre fordított összeg a fővárosban és a vidéki településeken egyaránt.
Míg vidéken 2020-ban átlagosan 24,2 millió forintot költöttek ingatlanvásárlásra a 30-40 év közötti vevők, addig 2023 első félévének eladásai alapján ez a szám már meghaladja a 35,2 millió forintot, cserébe a vásárolt ingatlan mérete változatlanul 90 négyzetméter körül maradt.
A fővárosban letelepedők azonban rosszabbul jártak, az ingatlanérték a pandémia évében mért átlagnál csekélyebb mértékben, mindössze 27 százalékkal, vagyis 11 millió forinttal 52,7 millió Ft-ra nőtt, ugyanakkor az összegért kapott ingatlan alapterülete 73 négyzetméterről 65 négyzetméterre csökkent.
Az Otthon Centrum összesítéséből az derül ki, hogy a külföldi vásárlók nálunk ugyan kisebb arányban, de szintén használt családi házat vásárolnak leggyakrabban, (52,2 százalék), 35 százalék téglalakást, míg új építésű ingatlanba 13 százalék fektet, és alig néhány százalékuk igényel hitelt ingatlanügyleteihez. A panellakásokat nem keresik megvételre, a külföldi bérlők 13 százaléka viszont ezt választja. A korosztályt tekintve a külföldiek közül a 40-59 évesek számítanak a legaktívabbnak, a negyvenes korosztály aránya a belföldi harmincasokhoz hasonlóan 28, míg az ötvenes korosztály aránya 31 százalékot tesz ki az Otthon Centrum gyűjtése alapján.
A külföldi állampolgárok (akik közé határon túli magyarok is tartozhatnak), jellemzően a közép-magyarországi régiót kedvelik, a kiemelt célpont Budapest. A legtöbbjük a VI. és a XIII. kerületet választotta. Majdnem minden második külföldi (45 százalék) a fővárosban vett vagy bérelt lakást.
A határ menti településeket is kedvelik, Délnyugat-Magyarország kiemelten népszerű. Ilyen települések például Vízvár, Babócsa, Murakeresztúr, Lenti, azonban nincs szó tömeges felvásárlásokról, csupán elszórt, eseti adásvételekről. Az üdülőövezetek hagyományosan a külföldiek kedvelt célpontjának számítanak, a Balaton és a Velencei-tó a sláger: Siófokon, Zamárdiban, Gárdonyban is vásároltak idén külföldiek – korábban írtuk, a Balaton elsősorban a német ajkú vásárlók körében népszerű. A negyven év alatti külföldiek fele viszont vásárlás helyett inkább lakást bérel.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté)
