Idén szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 557 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 384 900 forint volt. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14,1 százalékkal, míg a reálkereset – 2022 augusztusa óta először – 1,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtök reggel közzétett adataiból.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 537 000 forintra becsülhető, 14,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 540 400, a költségvetésben 518 800, a nonprofit szektorban 554 400 forintot tett ki, 15,4, 12,6, illetve 15,8 százalékkal emelkedett egy év alatt.
Kedvezmények nélkül a nettó átlagkereset 371 000 forintot ért el, 14,1 százalékkal volt magasabb, mint 2022 szeptemberében. A reálkereset 1,7 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 12,2 százalékos növekedése mellett. A bruttó mediánkereset 450 000 forint volt, 14,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 311 100 forintot ért el, 13,9 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
Szeptemberben megtörtént a fordulat, újra növekedő pályára állt a fizetések vásárlóereje
– állapította meg Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, a legfrissebb kereseti adatok alapján. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a reálbér szeptemberben jelentősen, 1,7 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.
A reálbérek emelkedését az tette lehetővé, hogy a kormány októberre egy számjegyűre szorította le az inflációt, amelyhez olyan célzott kormányzati intézkedések járultak hozzá, mint az online árfigyelő vagy a 2024 június végéig meghosszabbított kötelező akciózás.
A KSH jelentése szerint 2023 szeptemberében a bruttó átlagkereset 557 900 forintot ért el, azaz egy év alatt közel 70 ezer forinttal – 14,1 százalékkal – emelkedett a bruttó átlagbér. Mindez azt jelenti, hogy a Gyurcsány-korszakhoz képest, amikor az átlagkereset mindössze 202 ezer forintot ért el, egy átlagos munkavállaló már majd háromszor akkora fizetést vihet haza, mint korábban. Ráadásul a munkaadók és munkavállalók megegyezésének köszönhetően a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 10 százalékkal nő idén decembertől. Tehát egy minimálbért kereső dolgozó a Gyurcsány-korszakhoz képest már több mint 3,5-szer nagyobb fizetést vihet haza – részletezi a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye.
Nagy Márton kijelentette: a kormány célja, hogy 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a gazdasági növekedés helyreállításának éve legyen. A kormány éppen ezért támogatja és segíti a bérek dinamikus emelkedésének fenntartását annak érdekében, hogy a reálbérek jövőre 4-5 százalékkal növekedhessenek.
Megállapította, hogy a makrogazdasági folyamatok biztatók, hiszen az infláció dinamikusan csökkenő, a gazdaság és a reálkeresetek pedig újra növekedő pályán vannak. Emlékeztetett, hogy a kormány két hónappal hamarabb teljesítette a vállalását, hiszen már az év vége előtt egy számjegyűre csökkentette az inflációt, miközben a harmadik negyedévben a gazdaság európai szinten is az egyik legnagyobb mértékben bővült, negyedéves alapon 0,9 százalékkal. Mindez élénkíti a fogyasztást és a keresletet, amely egyre jelentősebb mértékben járulhat hozzá a GDP bővüléséhez. A gazdasági növekedés helyreállítását azonban jelentősen akadályozza az egyre növekvő pozitív reálkamat. Az inflációt érdemben meghaladó jegybanki kamat visszatartja a lakosságot a fogyasztástól, másrészt visszatartja azt is, hogy a vállalkozások beruházzanak. A pozitív reálkamat tehát lefullasztja a gazdaságot és megfojtja a vállalkozásokat. Mindezek a folyamatok pedig rövid távon és hosszú távon is roncsoló hatással bírnak, hiszen visszavetik a versenyképességet, a teljesítményt – olvasható a közleményben.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Oláh Tibor)
