Hazánk évekkel korábban teljesítheti 2030-as klímacéljait

Magyarország a következő évtized elejére megfelezheti károsanyag-kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

A Környezet és energiahatékonyság operatív program záróeseménye Kecskeméten Fotó: Bús Csaba

– A klímaváltozással kapcsolatos sikeres nemzetközi fellépés előfeltétele, hogy mindenki teljesítse az eddigi vállalásait. Magyarország elvégezte a házi feladatát, aminek eredményeképp korábban elérheti 2030-as klímacéljait. A magyar példa azt is jól mutatja, hogy lehetséges folyamatos gazdasági növekedés mellett jelentősen csökkenteni a károsanyag-kibocsátást – mondta Lantos Csaba energiaügyi miniszter az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Felek 28. Konferenciáján 2023. december 9-én, Dubajban.  

Az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez viszonyítva már 37 százalékkal mérsékelte hazánk. A hatályos vállalás szerint ezt a mutatót 2030-ra negyven százalékra tervezte növelni Magyarország. A belátható közelségbe került célszámot a felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) ötven százalékra javasolja megemelni. 

Az új vállalás szerint tehát Magyarország a következő évtized elejére megfelezheti károsanyag-kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

A zöldenergia termelésének és tárolásának ösztönzését nemcsak energetikai-klímapolitikai, hanem általános gazdaságfejlesztési és versenyképességi szempontból is középpontba helyezi a kormány. A saját célú előállítás és későbbi felhasználás támogatása hozzájárul a megújulók– adottságainkra tekintettel elsősorban a napenergia – további térnyeréséhez. Magyarország az előrejelzések szerint már 2026-ra elérheti a 2030-ig elvárt 21 százalékos megújuló részarányt a végsőenergia-felhasználásban. A NEKT aktualizált, uniós jóváhagyásra váró változata ezért ezt a célszámot is nagymértékben, 29 százalékra növelheti.

– Magyarország határozott és eredményes intézkedéseket tesz a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a káros hatások mérséklése érdekében. A sikeres fellépés azonban kizárólag nemzetközi együttműködésben képzelhető el. A követelmények folyamatos szigorításának csak akkor lehet értelme, ha mindenki képes megfelelő ütemben teljesíteni az eddigi vállalásokat” – hangsúlyozta Lantos Csaba. Jelezte: 

a Világgazdasági Fórum Energiaátmenet Indexe az igen előkelő 18. helyre rangsorolta Magyarországot, 2014 óta több mint harminc helyezéssel léptünk előre a listán. 

Az uniós jóváhagyást kapott nemzeti helyreállítási tervben a rendelkezésre álló források több mint kétharmadát klímapolitikai célkitűzéseket, a zöld átállást támogató intézkedésekre különítettük el. Az önálló REPowerEU-fejezet szabályozási és pénzügyi eszközökkel, a zöldenergia hasznosítás fokozására és az energiahatékonyság javítására fókuszálva készíti fel a magyar energiarendszert a jövő kihívásaira.

A tárca közölte, hogy az energiaügyi miniszter a klímacsúcs alkalmából találkozik Jim Skea professzorral, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) idén nyáron megválasztott elnökével. A tárcavezető kétoldalú találkozókon tekintheti át az energetikai együttműködési lehetőségeket több európai és közel-keleti társminiszterrel. A küldöttségek a klímacsúcs utolsó hetében vitatják meg és véglegesítik az elfogadni tervezett dokumentumokat. A jövő évi találkozó már a magyar soros elnökség idejére esik. Így a COP29 előtt és alatt Magyarország vezeti majd az uniós tárgyalócsoportot, koordinálja annak szakmai munkáját. A magyar delegáció idei részvétele tehát a tapasztalatszerzést és felkészülést is szolgálja a jövő évi feladatokra – írta a minisztérium.

Borítókép: Lantos Csaba energiaügyi miniszter (Fotó: MTI/Bús Csaba)