A modern kereskedelmi csatornák megjelenésével Magyarországon a kétezres évek elején indult el a bolti koncentráció, ami azt jelentette, hogy a kis üzleteket a nagyobb alapterületű kereskedelmi egységek váltják fel. A folyamat a webes kereskedelem erősödésével gyorsult fel. Bár van némi korreláció a boltok számának alakulása és lakossági fogyasztás változása között, a folyamat azonban nem ettől függ.
Vámos György, a piaci trendek szakértője, az Országos Kereskedelmi Szövetség egykori főtitkára lapunknak elmondta, hogy a hazai kiskereskedelem korábban uniós léptékben számolva nagyon elaprózott volt. A kisbolti hálózat szerepe jelentős volt, különösen az élelmiszer és nem élelmiszer jellegű vegyes termékek értékesítésének esetében.
A piaci koncentrációban jellemzően ezek a kisboltok, különösen a kistelepülések kisboltjai számítanak a veszteseknek, vagyis ezen a területen további állami támogatásokra lesz szükség – mint például a a Magyar falu program negyedik pillérének számító kisbolti támogatás –, hogy a kis lélekszámú településeken is megmaradjanak az élelmiszerüzletek.
A szekértő megjegyezte, hogy az élelmiszer területén lassult a koncentráció, 2023-ban erőteljesebb volt az iparcikkboltok eltűnése. Erre a területen nagyobb hatással volt a webáruházak és a nagy alapterületű szakáruházak térnyerése. Úgy véli, az élelmiszer-értékesítés lassan kimászik a gödörből, érzékelhető volumennövekedést mutatnak az adatok, ez pedig lendületet adhat a vállalkozásoknak a bolti beruházásokba. Nagy kérdés, hogy az iparcikkek területén hogyan folytatódik tovább a koncentráció.
Egyelőre az is nagy kérdés, hogy az átalakulás meddig tart. Vámos György szerint a kiskereskedelem folyton változik.
Ugyanakkor a boltszámcsökkenéssel nem változott az összkereskedelmi felület: négyzetméterre szinte ugyanannyi boltterület van, mint volt, különösen az élelmiszer esetében.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023-ban 8538 bolt tűnt el. Élelmiszerüzletből 1816-tal, iparcikk üzletből pedig 6394-gyel lett kevesebb. Mindent összevetve 106 300 bolt működött 2023-ban. Az élelmiszerláncok üzletszámmegoszlása is érdekesen alakult, kerekítve a multik nagyjából 1400 üzletet működtettek, a magyar élelmiszer-kereskedelmi láncok pedig 7600-at. Mivel élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes boltból 2023-ban összesen 32 961 működött, kiszámolható, hogy nagyjából 23 ezer üzlet kis- és közepes vállalkozások tulajdonában állt.
A teljes élelmiszer-kereskedelmi piac 2023-ban 8910 milliárd forint forgalmat bonyolított le folyóáron.
Még nem ismerni a legfrissebb adatokat, legkorábban május 31-én jönnek a friss mérlegbeszámolók, de nagyságrendileg ennek az összegnek nagyjából a felét a multik láncok adták, és csak az egyharmadát a hazai láncok, míg a maradékon a kis- és közepes vállalkozások osztoztak.
Ugyancsak a hónap végén jelenik meg az üzletláncok rangsora, amelyet tavaly a Lidl vezetett, több mint ezermilliárd forinttal, a második helyen a Spar állt, míg a harmadik a Tesco volt. Csak a lista közepén jelentek meg a magyar láncok. Idén lesz izgalom a toplistában, nagy kérdés, hogy a Tesco képes lesz-e felzárkózni a Lidl mellé vagy a Spar megmarad-e a második helyen. Egyelőre annyit tudni, hogy forgalomnövekedésben nem áll rosszul a Spar, de a cég a korábbi beszámolója szerint az aktuális pénzügyi évben is milliárdos veszteséget halmozott fel. A Tesco és a Lidl egyelőre semmilyen előzetes adatot nem közölt a várható eredményeiről.
