– Nincs szuverén ország, de nincs saját identitással rendelkező nemzet és polgárság sem jól szervezett közlekedés nélkül – mondta az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) parlamenti államtitkára a hétvégén Budapesten, állami elismerések átadásán. Csepreghy Nándor előadásában a reformkor jelszavát idézte: haza és haladás. A reformkor kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy szeptember 21-én ünnepeli az ország Széchenyi István születésének 233. évfordulóját, aki a függetlenné váló Magyarország első felelős kormányának közlekedési miniszteri tisztségét töltötte be, országépítő munkája pedig nagy hatású volt. A díjátadón jelen lévő közlekedési szakembereket Széchenyi István szakmai és szellemi örököseinek, egy fontos és gazdag örökség őrzőinek és gyarapítóinak nevezte.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
– Ma azokat ünnepeljük, akik nemcsak szívvel és lélekkel dolgoznak a magyar közlekedésben és a magyar közlekedésért, hanem ésszel is, szaktudással, felelősséggel, mérhető teljesítménnyel – fogalmazott a távirati iroda ismertetése szerint. Az államtitkár beszélt arról, hogy napjainkban a közlekedés fejlesztése heves viták kereszttüzében áll. Viták folynak egyebek mellett a gyorsforgalmi úthálózatról, hogy ennek vagy másnak kell-e elsőbbséget adni a fejlesztéspolitikában, valamint az áruszállítás módjáról, a logisztikai ipar fejlesztési irányairól, a személyszállításról és a közösségi közlekedésről, különösen a vasútról.
Ezeken felül viták folynak az elektromobilizáció jelenéről és jövőjéről, az akkumulátorgyárakról és a belső égésű motorokról, „pontosabban ezeknek talán az üdvösnél gyorsabb trónfosztásáról”. Utóbbit az Európai Unió által erőltetett zöldfordulatnak már-már az európai versenyképességet veszélyeztető menetével magyarázta.
Csepreghy Nándor reményét fejezte ki, hogy a közlekedés fejlesztése az európai közösség és a tagállamok szintjén is megkapja azt a figyelmet és a ciklusokat átívelő stratégiai támogatást, amit megérdemel. Megjegyezte, hogy a közlekedés infrastrukturális részével összefüggésben több a közbeszédben a bírálat, mint az elismerés. Igaza van annak – vélte –, aki azt mondja, hogy Magyarország másfél évtized alatt annyi autópályát épített, amennyivel a magyar pályahálózat lakosságarányosan már eléri a legfejlettebb nyugat-európai országok szintjét. – De annak is igaza van, aki szerint a vasút terén, legyen szó akár a pályáról, a sínekről, a mozdonyokról vagy a szolgáltatásokról, viszont jócskán le van maradva az ország ugyanezektől a nyugat-európai országoktól – fűzte hozzá.
Csepreghy Nándor ezt azzal magyarázta, hogy 2010-ben – amikor a máig tartó kormányzati időszak elkezdődött – az autópályák, az úthálózat fejlesztése nemzeti konszenzus volt, mostanra viszont a kötöttpályás fejlesztések körül formálódik az új nemzeti közös nevező. – Ma abban van egyetértés, hogy most a vasút jön – fogalmazott az államtitkár.
Megjegyezte, hogy bár az új konszenzus változást jelent a közlekedés- és a fejlesztéspolitikában, valamint a logisztikai stratégiában, továbbra is középpontban kell maradnia az embernek, a szakembernek, az utasnak, a vasutasnak.
A rendezvényen Csepreghy Nándor és Nagy Bálint, az ÉKM közlekedési államtitkára közösen adta át a Baross Gábor-díjat, amelyet ezúttal a közlekedés érdekében végzett kimagasló, példamutató tevékenységéért Mosóczi László, a MÁV-Start Zrt. és a Volánbusz Zrt. vezérigazgatója, a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület elnöke vehetett át. A magyar polgári repülés érdekében végzett tevékenysége, köztük a HungaroControl Zrt. és a Budapest Airport megalapításában játszott aktív szerepe elismeréseként Magyar Polgári Repülésért Érdemérem kitüntetésben részesült Székely Zoltán, a HungaroControl Zrt. osztályvezetője.
