Eldőlt az autópályák sorsa, és megmaradt a kényelmetlen ellentmondás

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Végleges a kormánydöntés: a 35 évre szóló sztrádakoncesszió lezárul, a külföldiek maradhatnak.

2026. 11. 19. 9:31
autópálya
20260618 Miskolc
Átadták a felújított autópálya felhajtókat a forgalomnak.
Fotó: Vajda János VJ
Észak-Magyarország
Indul az átrendeződés, megszűnik az autópálya-koncessziós szerződés Fotó: János Vajda

Ahogyan korábban beszámoltunk róla, az érintett gyorsforgalmi utak napi üzemeltetését 2027. április 1-jével venné át az állami Magyar Közút Nonprofit Zrt., mégpedig az MKIF telephelyeivel, járműveivel, munkaeszközeivel, gépeivel és dolgozóival együtt – a 2022-es átadás fordítottjaként. Az értesülések szerint ugyanakkor az M1-es autópálya jelenleg is zajló bővítését még a koncessziós társaság fejezheti be.

Orbán Viktor volt kormányfő titkársága közleményben azzal vádolta a kabinetet, hogy folytatja az ország kiárusítását és a külföldi vállalatok érdekeinek kiszolgálását, valamint azt állították, hogy az eddig magyar kézben működő, gyorsan fejlődő gyorsforgalmi úthálózatot külföldi kezelésbe adják. Hangsúlyozták: a korábbi kormány olyan koncessziós rendszert alakított ki, amelyben soha nem látott hálózatfejlesztést sikerült végrehajtani.

Kiszorított magyar szereplők

Ahogyan arra a Magyar Nemzet nemrég megjelent, részletes elemzésében rámutattunk, a szerdai kormánydöntés pontosan illeszkedik abba a gazdaságpolitikai irányvonalba, amellyel a fél éve hivatalban lévő Tisza-kormány szisztematikusan építi le az elmúlt 16 évben megerősödött magyar nagyvállalkozók állami kapcsolódásait. Ugyanez a mintázat rajzolódott ki korábban a Duna Aszfalt Zrt. esetében a mohácsi Duna-híd és az afrikai közlekedésfejlesztési projekt kapcsán, a V-Híd Zrt. kiszorításánál a Déli körvasút fejlesztéséből, valamint az Opus Titász Áramhálózati Zrt. kizárásánál az uniós helyreállítási forrásokból finanszírozott hálózatfejlesztési pályázatokból.

A mostani lépés a 2027-es költségvetés szempontjából is kulcsfontosságú. A parlament elé terjesztett jövő évi tervezet 1465 milliárd forintos kiadáscsökkentéssel számol, ezen belül pedig a legelső és legnagyobb egyedi tétel éppen az útkoncesszió, valamint az M5-ös és az M6-os rendelkezésre állási díjai. A kormány ezen a soron egyetlen év alatt 246,1 milliárd forintos megtakarítást irányzott elő.

Külföldiek a másik oldalon

A történet legélesebb ellentmondásáról is írtunk. A kormány a közpénzek védelmére hivatkozva szorítja ki a hazai gyorsforgalmi hálózat csaknem kétharmadát, 1237 kilométert kezelő magyar tulajdonú MKIF-et. A társaság a 2022. szeptember 1-jei indulás óta 2025 végéig nettó 673 milliárd forintot kapott a költségvetésből, útfenntartásra és fejlesztésre. Ezzel párhuzamosan a magyar gyorsforgalmi hálózat fennmaradó szakaszain erős külföldi jelenlét marad fenn, sőt újabb évtizedre betonozódott be. Az M5-ös autópályát üzemeltető AKA Alföld Koncessziós Autópálya Zrt. egyedüli tulajdonosa 2008 júniusa óta az osztrák Strabag SE leányvállalata, az M5 Holding GmbH. Az M6-os, az M60-as és az M8-as egy kisebb szakaszán osztozó M6 Duna, M6 Tolna és Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt. mögött pedig a Strabag mellett a skót Aberdeen Asset Management, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az osztrák Swietelsky, a francia Egis és Colas SA, továbbá a dél-afrikai eredetű Intertoll áll.

A kettős mérce leglátványosabb példája az M6-os Érd és Dunaújváros, illetve az M8-as Dunaújváros és Kisapostag közötti szakasza. A kabinet megakadályozta, hogy a korábbi 22 éves szerződés idei lejártával az MKIF a 2022-es megállapodásában szereplő opcióval élve átvegye ezeket az útszakaszokat. Ehelyett október 6-án további 11 évre, 44 milliárd forintért meghosszabbította a szerződést a külföldi hátterű M6 Duna Koncessziós Zrt.-vel, 105 milliárd forintos megtakarításra hivatkozva az MKIF 149 milliárdos kalkulációjával szemben. Az összehasonlítás azonban két fontos szakmai tényt figyelmen kívül hagy: az MKIF 11 éves kalkulációja tartalmazott egy teljes körű, nagyfelületű burkolat- és hídrekonstrukciót is, amelyet a külföldi konzorcium 44 milliárdos ajánlata nem foglal magában. Ráadásul a 2026-os költségvetési előirányzatok alapján az M5-ös és az M6-os koncessziók fajlagos költsége kilométerenként 460 millió forint, szemben az MKIF 288 millió forintos fajlagos díjával.

Nyitott számla áprilisban

A szerdai kormánydöntéssel tehát politikai szempontból eldőlt az MKIF sorsa, gazdasági és szakmai értelemben azonban csak most kezdődik az igazán nehéz szakasz. Az áprilisra tervezett állami visszavétel rendkívül összetett elszámolási és finanszírozási kérdéseket nyit meg. A Magyar Közútnak és a központi költségvetésnek nemcsak a napi üzemeltetést és karbantartást kell az eddiginél olcsóbban megoldania, hanem saját forrásból kell majd előteremtenie akár több ezer milliárd forintos sztrádabővítések és új útépítések fedezetét is.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.