Azt is fel kell idézni, hogy a gázolajhiány és a magas árszint nem egy magyarországi karbantartási probléma következménye, hanem egész Európát sújtó strukturális kínálati válság. A Közel-Kelet és Oroszország együttes nettó dízelexportja éves összevetésben több mint hatvan százalékkal, napi 1,3 millió hordóval zuhant be, Moszkva pedig folyamatosan meghosszabbítja kivitelének korlátozását.
A dízel nagykereskedelmi ára továbbra is a csúcson van
Az áruhiány miatt pedig a kőolaj árának elmúlt napokban tapasztalt esése nem feltétlenül szivárog át a gázolaj nagykereskedelmi árába. Hiába esett a Brent típusú olaj hordónkénti jegyzése az október végi 117 dolláros csúcsról két hét alatt több mint húsz százalékkal, 93 dollár környékére, a késztermékként jegyzett dízel ára a nemzetközi tőzsdéken beragadt.
A gázolaj nyersolajhoz viszonyított finomítói felára jelenleg is történelmi magasságban, hordónként nyolcvan dollár fölött jár.
Ráadásul a hazai nagy- és kiskereskedelmi árréspuffer szeptember végére gyakorlatilag eltűnt, így a beszerzési árak minden rezdülése azonnal megjelenik a töltőállomásokon. A magyar dízelár ellátásbiztonsági okokból sem szakadhat le a környező országoké szintjéről: a jelenlegi ár csupán nyolc forinttal alacsonyabb a régiós átlagnál, Szlovákiában és Szlovéniában pedig olcsóbb a tankolás. Ha a hazai gázolaj ennél jóval olcsóbbá válna, az azonnal beindítaná a nemzetközi tranzitforgalom és a határ menti autósok üzemanyag-turizmusát, ami napok alatt fizikai készlethiányhoz vezetne a feszes magyar piacon. Ez az indok az egyik alapja annak, hogy a hazai árak viszonylagos szinkronban mozognak a környező országokéval, persze a védett árak rendszerében a jogszabály kikötötte, hogy csak magyar rendszámmal volt igénybe vehető a garantáltan alacsony árú tankolás. Egy másik lényeges ok az adóbevételek, kiváltképp az áfa központi költségetésbe áramlása, ami alacsonyabb áraknál kisebb hasznot hajtana.
