Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Nem sikerült megállapodniuk a múlt év végén a munkaadói és a munkavállalói képviseleteknek a minimálbér és a garantált bérminimum idei emeléséről.
A szinte példátlan patthelyzet ellenére nem várható, hogy ne születne még januárban, sőt akár a következő napokban megegyezés, mivel a két oldal álláspontja már nincs messze egymástól.
A munkaadói képviseletek mindössze a három százalékra becsült infláció mértékével emelnének, kivéve, ha januártól tovább csökkenne a munkáltatói járulék.
A szociális hozzájárulási adó (szocho) ugyanakkor csak júliusban csökkenhet a 2016-os bérmegállapodás szerint,
és csak akkor, ha teljesülnek a reálbér-növekedéshez kötött feltételek.
A szakszervezetek az egyeztetéseken kompromisszumkészebbek voltak, ugyanakkor az ötszázalékos nettó minimálbér-emelkedésből már nem hajlandók engedni. A kormány a képviseletek egyezségét várja.
– A munkáltatóknak is érdekük, hogy legalább öt százalékkal emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum.
Noha a munkaadói képviseletek megállnának a háromszázalékos emelésnél, a versenyszférában összességében az átlagos béremelési várakozások ennél kedvezőbbek: jellemzően öt–nyolc százalékos béremelésre készül számos vállalkozás. Ez a mérték már alig marad el a tavalyitól
– összegezte Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő. Kiemelte: nehéz ebben a járvány okozta helyzetben egyezségre jutni, ugyanakkor úgy látja, reálértéken is tovább kell nőnie a kötelező legkisebb keresetnek.
A szakértő szerint ezért
legalább öt százalékkal kellene emelni a minimálbért és a garantált bérminimumot.
Becslése szerint a vállalkozások több ágazatban hat-hét százalékos pluszt is elbírnak, ha nem romlik a mostanihoz képest a gazdasági környezet.
A reálértéken is érezhető emelés azért is fontos lenne, mert ahhoz, hogy jövőre tovább csökkenjen a szocho, az átlagbérek reálértékének legalább hat százalékkal kell idén nőnie.
Ehhez a bérminimum emelése nélkülözhetetlen, mert ez a magasabb bérkategóriákban is béremelést generál. Ráadásul a visegrádi államok 4–7 százalékos emelésről döntöttek.
A régióban is bérverseny folyik, és ahhoz, hogy ne szakadjunk le, kevés a munkáltatói képviseletek ajánlata. A szakértő az adatok alapján kiemelte:
a munkáltatóknak 2010 és 2018 között csak az emelés mértékével került többe a bérfelzárkóztatás, a járulékköltségek ugyanakkor nem igazán nőttek.
Míg 2009-ben az 1,5 százalékos szakképzési hozzájáruláson felül 32 százalék szocho terhelte a munkáltatókat, a járulékcsökkentés hatására már csak 15,5 százalék. Emellett a kormány a kis- és középvállalkozások iparűzésiadó-kötelezettségén könnyített, a válságkezelő intézkedésekkel pedig több ezer milliárd forint maradt a cégeknél.
Szalai Piroska arra figyelmeztetett, hogy bár drasztikusan – kevesebb mint 250 ezerre – csökkent a minimálbérre bejelentett munkavállalók száma, mégis fontos a mértéke, mivel számos juttatás számítási alapja. Idetartozik például a gyed is.
A szakértő szerint hamarosan meg kell születnie a döntésnek, az időhúzás senkinek sem érdeke. Szalai Piroska emlékeztetett: az elmúlt harminc évben a jobboldali kormányzás idején, 1998 és 2002 között 85 százalékkal nőtt a minimálbér reálértéke, tehát ennyivel lett nagyobb a legalacsonyabb keresetűek fizetésének vásárlóértéke.
A reálérték-bővülés 2010 és 2020 között 74 százalékos volt, háromnegyedével ért tehát többet 2020-ban a kötelező legkisebb bér, mint 2010-ben.
Ezzel szemben a szocialista kormányok alatt veszített értékéből a minimálbér: 1994 és 1998 között 13 százalékkal, míg 2002 és 2010 között 2,5 százalékkal csökkent az értéke.
A vízmegtartási programoknak köszönhetően 178 millió köbméter víztöbblettel számolhatunk.
Sok vállalkozást a törvény által kötelezően előírt közzétételi listára felkerülés érint a leghátrányosabban
Idén júliustól egy gyermek után 15 ezer, két gyermeknél 60 ezer, három gyermek esetében 148 500 forint az adókedvezmény.
A magyar üzemanyagárak a háborús feszültség ellenére továbbra is kedvezően alakulnak a szomszédos országokhoz képest.
A vízmegtartási programoknak köszönhetően 178 millió köbméter víztöbblettel számolhatunk.
Sok vállalkozást a törvény által kötelezően előírt közzétételi listára felkerülés érint a leghátrányosabban
Idén júliustól egy gyermek után 15 ezer, két gyermeknél 60 ezer, három gyermek esetében 148 500 forint az adókedvezmény.
A magyar üzemanyagárak a háborús feszültség ellenére továbbra is kedvezően alakulnak a szomszédos országokhoz képest.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A vízmegtartási programoknak köszönhetően 178 millió köbméter víztöbblettel számolhatunk.
Sok vállalkozást a törvény által kötelezően előírt közzétételi listára felkerülés érint a leghátrányosabban
A miniszterelnök úgy látja, a Tisza Pártban már belső válság zajlik, amit Ordas Eszter távozása is bizonyít.
Idén júliustól egy gyermek után 15 ezer, két gyermeknél 60 ezer, három gyermek esetében 148 500 forint az adókedvezmény.
A magyar üzemanyagárak a háborús feszültség ellenére továbbra is kedvezően alakulnak a szomszédos országokhoz képest.
A részletszabályokat tartalmazó jogszabály még nem jelent meg, a főbb paramétereket már lehet tudni az első lakást vásárlók hitelével kapcsolatban.
A nagyvárosi albérletpiacokra is hatással lehet a program.
Erősebb volt, mint tegnap.
A város izgatottan készül az amerikai pápa fogadására.
A világranglista 10. helyén álló Shelton már megoldhatatlan feladat volt honfitársunk számára.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
