Nem sikerült megállapodniuk a múlt év végén a munkaadói és a munkavállalói képviseleteknek a minimálbér és a garantált bérminimum idei emeléséről.
A szinte példátlan patthelyzet ellenére nem várható, hogy ne születne még januárban, sőt akár a következő napokban megegyezés, mivel a két oldal álláspontja már nincs messze egymástól.
A munkaadói képviseletek mindössze a három százalékra becsült infláció mértékével emelnének, kivéve, ha januártól tovább csökkenne a munkáltatói járulék.
A szociális hozzájárulási adó (szocho) ugyanakkor csak júliusban csökkenhet a 2016-os bérmegállapodás szerint,
és csak akkor, ha teljesülnek a reálbér-növekedéshez kötött feltételek.
A többség elbírná a minimálbér nagyobb emelését
A szakszervezetek az egyeztetéseken kompromisszumkészebbek voltak, ugyanakkor az ötszázalékos nettó minimálbér-emelkedésből már nem hajlandók engedni. A kormány a képviseletek egyezségét várja.
– A munkáltatóknak is érdekük, hogy legalább öt százalékkal emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum.
Noha a munkaadói képviseletek megállnának a háromszázalékos emelésnél, a versenyszférában összességében az átlagos béremelési várakozások ennél kedvezőbbek: jellemzően öt–nyolc százalékos béremelésre készül számos vállalkozás. Ez a mérték már alig marad el a tavalyitól
– összegezte Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő. Kiemelte: nehéz ebben a járvány okozta helyzetben egyezségre jutni, ugyanakkor úgy látja, reálértéken is tovább kell nőnie a kötelező legkisebb keresetnek.
A minimálbér reálértéke 74 százalékkal, vagyis háromnegyedével nőtt 2010 óta
Fotó: Mirkó István
A szakértő szerint ezért
legalább öt százalékkal kellene emelni a minimálbért és a garantált bérminimumot.
Becslése szerint a vállalkozások több ágazatban hat-hét százalékos pluszt is elbírnak, ha nem romlik a mostanihoz képest a gazdasági környezet.
A reálértéken is érezhető emelés azért is fontos lenne, mert ahhoz, hogy jövőre tovább csökkenjen a szocho, az átlagbérek reálértékének legalább hat százalékkal kell idén nőnie.
Ehhez a bérminimum emelése nélkülözhetetlen, mert ez a magasabb bérkategóriákban is béremelést generál. Ráadásul a visegrádi államok 4–7 százalékos emelésről döntöttek.
Alig érezték meg a béremeléseket a munkáltatók
A régióban is bérverseny folyik, és ahhoz, hogy ne szakadjunk le, kevés a munkáltatói képviseletek ajánlata. A szakértő az adatok alapján kiemelte:
a munkáltatóknak 2010 és 2018 között csak az emelés mértékével került többe a bérfelzárkóztatás, a járulékköltségek ugyanakkor nem igazán nőttek.
Míg 2009-ben az 1,5 százalékos szakképzési hozzájáruláson felül 32 százalék szocho terhelte a munkáltatókat, a járulékcsökkentés hatására már csak 15,5 százalék. Emellett a kormány a kis- és középvállalkozások iparűzésiadó-kötelezettségén könnyített, a válságkezelő intézkedésekkel pedig több ezer milliárd forint maradt a cégeknél.
Szalai Piroska arra figyelmeztetett, hogy bár drasztikusan – kevesebb mint 250 ezerre – csökkent a minimálbérre bejelentett munkavállalók száma, mégis fontos a mértéke, mivel számos juttatás számítási alapja. Idetartozik például a gyed is.
A baloldal kormányzása alatt veszített értékéből a minimálbér
A szakértő szerint hamarosan meg kell születnie a döntésnek, az időhúzás senkinek sem érdeke. Szalai Piroska emlékeztetett: az elmúlt harminc évben a jobboldali kormányzás idején, 1998 és 2002 között 85 százalékkal nőtt a minimálbér reálértéke, tehát ennyivel lett nagyobb a legalacsonyabb keresetűek fizetésének vásárlóértéke.
Szalai Piroska arra figyelmeztetett, hogy több juttatást is a minimálbér összege alapján számolnak
Fotó: Bach Máté
A reálérték-bővülés 2010 és 2020 között 74 százalékos volt, háromnegyedével ért tehát többet 2020-ban a kötelező legkisebb bér, mint 2010-ben.
Ezzel szemben a szocialista kormányok alatt veszített értékéből a minimálbér: 1994 és 1998 között 13 százalékkal, míg 2002 és 2010 között 2,5 százalékkal csökkent az értéke.
