– A koronavírus-járvány tavaszi, első hulláma – a határok lezárása, a kijárási korlátozások és a gyárleállások miatt – komoly gazdasági visszaesést hozott idehaza. Immár kezdetét vette a második hullám. Ezúttal milyen gazdasági következményekre lehet számítani?
– Fontos rögzíteni, hogy a járvány káros gazdasági hatásai a hazai húzóágazatokban jelentkeztek a legintenzívebben. A járműgyártás, a feldolgozóipar, a turizmus, a szórakoztatószektor tavasszal drámai helyzetbe került, de elmondható ez a logisztikáról és a légi közlekedésről, sőt gazdasági szempontból az egészségügyről is.
– Pedig az ember azt is hihetné, hogy járványos időszakban az egészségügy jól szerepel.
– Ennek éppen az ellenkezője igaz. Az elmaradt beavatkozások, műtétek miatt – gazdasági értelemben – a GDP négy százalékát adó egészségügyben is komoly visszaesés volt tapasztalható. A statisztikai adatok is azt mutatják, hogy a vírus nyomán jelentkező válság ott fékezte le igazán a magyar gazdaságot, ahol az utóbbi években a legerősebb volt. Erre a helyzetre kellett reagálnia a kormánynak tavasszal. Az adócsökkentésekkel és adóelengedésekkel, a munkahelymegtartó támogatásokkal, a beruházások támogatásával fontos eredményeket értünk el. Ilyen eredmény például a munkaerőpiac stabilitása: idén augusztusban több embernek volt munkája, mint januárban, a krízis előtt. A második hullám azonban új helyzetet teremtett, s erre a kormánynak ismét reagálnia kell.
A miniszter közölte: a második hullámban is van lehetőség adócsökkentésekre a válság sújtotta ágazatokban Fotó: Teknős Miklós / Magyar Nemzet
– Nyilván újabb járványügyi és gazdaságvédelmi lépésekkel. Ebben a helyzetben milyen gazdaságpolitikai elképzelések fogalmazhatók meg?
– A kormány egyik legfontosabb feladata jelenleg az, hogy gazdaságilag is garantálja az ország működőképességét. Ehhez az új intézkedésekben négy szempontot kell érvényre juttatni. Egyrészt bizonyos ágazatokban – például a turizmusban és az építőiparban – élénkíteni kell a keresletet. Másrészt meg kell óvni a munkahelyeket, amihez elengedhetetlen, hogy a vállalkozások ne menjenek csődbe és ne csökkentsék kapacitásaikat. Harmadrészt gondoskodni kell új termelési lehetőségekről, vagyis támogatni kell a befektetéseket. Végül figyelemmel kell lenni arra, hogy a válságkezelésre fordított állami milliárdok a hatékony és a versenyképes gazdasági megoldásokat támogassák.
– Milyen konkrét intézkedésekben ölthetnek testet ezek a célok, szempontok?
– Először is segíteni kell az állami és a magánberuházások kivitelezését. Ennek egyik megfelelő módszere lehet az építőipar helyzetbe hozása. A korábbi években az áfacsökkentéstől az állami támogatásokig számos olyan intézkedés született, amely az iparág fellendítését szolgálta, ezek közül egyet vagy többet is visszaállíthatunk. A járvány első hullámakor eredményesen léptettünk életbe célzott adócsökkentéseket a válság sújtotta ágazatokban, ilyen megoldások újbóli bevezetésére szintén van lehetőség. A hitelmoratórium meghosszabbítása pedig segítheti az átmenetileg nehéz helyzetbe került családokat és vállalatokat.
– Megvan mindehhez a kellő fedezet?
– Elképzeléseink fontos pontja a finanszírozás kérdésének áttekintése. Jelenleg lehetőségünk van arra, hogy uniós forrást használjunk fel számos olyan állami beruházásra, amelynek a számláit korábban a magyar költségvetésből terveztük kifizetni. Ide az útépítésektől a kórházfelújításokig számos fejlesztés tartozhat. Ezt minden szóba jöhető beruházásnál megtesszük, hiszen ezzel egyrészt hazai forrásokat szabadíthatunk fel adócsökkentésekre és olyan beruházásokra, amelyek nem támogathatók uniós forrásból. Másrészt az újraindítás szakaszában garantálhatjuk a munkák befejezését. A mostani időszak egyik legfontosabb feladata emellett a tartalékok minél nagyobb mértékű felhalmozása, ma ugyanis senki nem látja és tudja biztosan, meddig tart a fertőzés kiváltotta gazdasági hatás. A finanszírozási rendszer átalakítása részben ezt is szolgálja.
– Mit gondol, a jelen viszonyok között leginkább min múlik a gazdasági intézkedések sikere vagy kudarca?
– Ezen a ponton összeérnek a járványügy fejleményei és a gazdaságpolitika célkitűzései. A fordulópont a gazdaság nézőpontjából a hatékony vakcina forgalomba hozatala lesz. Ha ugyanis elkészül az oltóanyag, feloldhatók lesznek mindazok a kijárási, utazási és más korlátozások, amelyek ma a gazdaságot is fékezik. A jövő évre nézve jelenleg három forgatókönyvvel számolunk, attól függően, hogy mikor lesz elérhető a vakcina. Ha az oltóanyag 2021 második negyedévében már a rendelkezésünkre áll, akkor 4-5 százalékkal növekedhet Magyarország gazdasága. Meg kell jegyeznem, ez egy optimista forgatókönyv. Ha az oltóanyag a jövő év közepe felé sem lesz meg, s a védőoltások nem kezdődnek meg, akkor a pesszimista számításaink szerint előfordulhat, hogy a nullánál alig nagyobb növekedést jegyezhetünk fel. Elképzelhetőnek tartunk egy harmadik lehetőséget is: eszerint lesz vakcina, de az elhúzódó kilábalás miatt csak 3-4 százalék körül alakulhat a GDP-növekedés.
– Az idei értékek ezeknél nyilván rosszabbak lesznek. Milyen gazdasági mutatókkal számolnak 2020-ra?
– Bár a tavaszi gazdaságvédő intézkedéseink eredményt hoztak, ezek sem elegendők ahhoz, hogy kivonjuk magunkat a világgazdaság negatív folyamatai alól. Idén 5-6 százalékkal eshet vissza a magyar GDP, ehhez 7-9 százalékos költségvetési hiány társulhat, az államadósság pedig az év eleji 66 százalékról a GDP 76-78 százalékára emelkedhet.
– Önmagában nem túl impozáns az adatsor.
– Nagyon erős növekedési időszak áll mögöttünk, kétségkívül nem ehhez vagyunk hozzászokva. Az utóbbi években öt százalék körüli mértékben nőtt a magyar gazdaság, a hiány két százalék körül alakult, az államadósság pedig évről évre csökkent. A járvány nyomán fellépő gazdasági visszaesés új időszakot nyitott idehaza is, s a felemelkedés csak akkor kezdődhet meg, ha a kutatók és a gyógyszeripar megfelelő megoldással tud szolgálni. Addig viszont nem tehetünk mást, együtt kell élnünk a járványhelyzettel. A kormány most készülő gazdasági intézkedései azt célozzák, hogy kellő tartalékunk legyen, egyúttal működjön az ország.
– A balliberális kormányok a 2008–2009-es válság idején adóemelések, megszorítások sokaságát vezették be az akkori hiány eltüntetéséért. Most lesz adóemelés?
– Adóemelés eddig sem volt és ezután sem lesz. Megjegyzem: 2008-ban a mostaninál szolidabb hatású válság söpört végig a világon, Magyarország kizárólag azért szenvedte meg azt nagyon keményen, mert a baloldali kormányok céltalanul sodródtak, rossz döntéseket hoztak. Most vannak munkahelyek, van mozgástér és világos gazdaságpolitika. Vagyis a korábbiakkal ellentétben megvan a lehetőség arra, hogy Magyarország – az adott keretek között – végül a gyorsan kilábaló országok között legyen.
