A költözés ötlete először 2013 nyarán vetődött föl, akkor Orbán Viktor egy fertődi kihelyezett kormányülésen fogalmazta meg, hogy az Esterházy-kincseknek az Esterházy-kastélyban a helyük. Tett követte a gondolatot, 2014-ben létrejött a kastélyegyüttest felügyelő Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont. A kincsek költöztetésének terve komoly fölzúdulást keltett, az IMM akkori főigazgatója, Takács Imre lemondott posztjáról, a Magyar Tudományos Akadémia művészettörténeti tudományos bizottsága pedig állásfoglalásban tiltakozott az ötlet ellen. A gyűjtemény biztonságos tárolása és szakmai kontrollja csak az IMM-ben garantált – írták, ráadásul a költöztetés előkészítetlen; legfontosabb érvük pedig az volt, hogy a kincsek legnagyobb része sosem tartozott a fertődi Esterházy-kastély berendezéséhez, és nem kapcsolódnak a kastélyt építtető Esterházy „Fényes” Miklós személyéhez.
Ám a szakmai szempontok láthatóan nem zavarták a kormányt, hiszen később határozatban mondta ki a gyűjtemény költöztetését. A szállítás 2016 decemberében meg is kezdődött, holott akkor a fertődi kastély felújítása még nem fejeződött be, a félkész terek pedig alkalmatlanok voltak a kincstár különösen érzékeny darabjainak biztonságos tárolására.
Az IMM-ből elszállított műtárgyakat törölték is az intézmény leltárából. Csakhogy a mai napig nem tudni, pontosan hány tételről van szó, mi került le Fertődre, és mi maradt Budapesten. Ez azért is különösen érdekes kérdés, mert a kincsek a letéti szerződést alapul véve az Esterházy Magánalapítvány tulajdonát képeznék, és kizárólag az IMM adhatna otthont számukra.
Kérdésünkre az alapítványnál megerősítették: perben állnak az állammal a gyűjtemény ügyében, ám hangsúlyozták, készek a párbeszédre és a megegyezésre. „Keressük a megoldást, mivel a mi célunk az, hogy az Esterházy-kincsek biztonságban legyenek, és méltó módon mutassák be Magyarországon. Ennek a garanciáit sajnos most nem látjuk, és minket is nyugtalanítanak az Iparművészeti Múzeummal és a műkincsállományával kapcsolatos hírek” – írták.
