A szabadságharc emléke előtt tisztelegtek a Felvidéken

Szlovákia-szerte több tucat településen tisztelegtek az 1848-as forradalom és szabadságharc emléke előtt.

Pozsonyban a felvidéki magyarság legnagyobb taglétszámú kulturális szervezete, a Csemadok, továbbá Magyarország pozsonyi nagykövetsége, a pozsonyi kulturális intézet és a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság rendezte a megemlékezést a Radnai Béla keze munkáját dicsérő, viszontagságos sorsú Petőfi szobornál.

Pozsony

Több száz pozsonyi gyűlt össze a március 15-i megemlékezések immár hagyományosnak számító színhelyén, ahol Szabó József, Magyarország pozsonyi nagykövetségének tanácsosa felolvasta Orbán Viktor miniszterelnöknek a határon túli magyarokhoz intézett üzenetét. A közel másfél órás ünnepségen Bognár László előadásában hallgathatta meg az összegyűlt tömeg a Szózatot, majd később a Nemzeti dalt. A megemlékezésen több szlovákiai magyar szervezet és politikai párt is elhelyezte koszorúját a szobornál. A megemlékezés a Himnusz eléneklésével zárult.

Vasfüggöny

Hivatalos közleményt adott ki a magyar nemzeti ünnep kapcsán Rudolf Chmel, a kisebbségi ügyekért felelős szlovák kormányalelnök. A közleményben Rudolf Chmel megállapítja, hogy sok szlovák nem tudja, miért jelentős ünnep a magyarok számára március 15-e. „Ha van valami, amit a szlovákok az iskolai történelemórák alapján tudnak, az az, hogy a szlovákok és a magyarok akkori képviselői 1848-ban ellentétes pozícióba kerültek” – olvasható a közleményben. Rudolf Chmel szerint 164 évvel ezelőtt a szlovákok és a magyarok etnikai elvek alapján nem egyeztek meg. A politikai elit Chmel szerint ennek az elvnek a mentén ma sem akar megegyezni, bár vannak ezt célzó próbálkozások. „Főként amiatt nem tudnak megegyezni, mert ott, ahol az etnikai elv abszolutizálódik, vasfüggöny jön létre” – állítja nyilatkozatában Rudolf Chmel.

Dunaszerdahely

Dunaszerdahelyen, a városi művelődési központban került sor az ünnepi műsorra, majd a szabadságharc emlékművénél a város polgármestere, Hájos Zoltán mondott ünnepi beszédet.

Somorján a Pipagyújtó nevű emlékhelyen nyugvó honvédek sírjánál tartottak megemlékezést. Ünnepi beszédet Bárdos Gábor polgármester mondott. A koszorúzást ünnepi gálaműsor követte, amely szimbolikusan 18 óra 48 perckor kezdődött a művelődési központ nagytermében.

Fülek

Füleken „Magyarnak lenni...” címmel rendeztek ünnepi műsort. A közönség magyarországi vendégekkel, a városból elszármazott Szvorák Katalin népdalénekessel, valamint Szörényi Leventével és Kudlik Júliával találkozhatott. A műsort követően megkoszorúzták a Hősök terén álló 1848-49-es szabadságharc füleki résztvevőinek állított emlékművet.

Tornalján a református templomban ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg az 1848-as eseményekről, majd a Zoltán-kúria udvarán koszorúztak. Ünnepi beszédet Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország kassai főkonzulja mondott. Kiemelte, olyan hazafiakra van szükség, akik tettekkel is bizonyítanak.

Pereden az egykori csata emlékművénél tartották Mátyusföld már hagyományosnak számító megemlékezését.

Rozsnyó

Rozsnyón a helyi Csemadok-székházban rendhagyó történelemórát tartottak az 1848-as eseményekre emlékezve. Ezután a Petőfi-emléktáblánál, majd pedig a Kossuth-szobornál folytatódott a megemlékezés.

Révkomárom

A révkomáromi ünnepségeken jelen volt Hende Csaba, Magyarország honvédelmi minisztere. A március 15-i megemlékezések a Jókai-szobornál kezdődtek délután. „Összetartozunk, mert közös a történelmünk, az őseink, a nyelvünk. Magyarként és európaiként együtt és nem egymás ellen kell keresnünk a közös boldogulást. Erősödjön meg az összetartozás Szlovákiában, a magyarság közt” – emelte ki beszédében Hende Csaba honvédelmi miniszter. Emlékeztetett Jókai Mór 1848. március 15-én elmondott szavaira: „Európa minden népe halad és boldogul, haladnunk és boldogulnunk kell nekünk is!”