Az erdélyi toleranciától idegen az antiszemitizmus

Tőkés László szerint a hagyományos erdélyi toleranciától teljességgel idegen mindenfajta antiszemitizmus.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerdai közleményében felidézte, hogy a nemrégen megalakult Erdélyi Magyar Néppárt pártpolitikai kapcsolatai kialakítása során a Jobbik képviselőivel is találkozott, ugyanakkor a Magyar Szocialista Párttal – legalábbis egyelőre – nem kívánt kapcsolatba lépni. Utóbbi döntését azzal indokolta, hogy „a Gyurcsányék örökségétől szabadulni nem tudó Tabajdi Csaba- és Göncz Kinga-féle európai parlamenti MSZP-küldöttség Magyarország elleni legutóbbi feljelentő és lejárató cselekménye a vallásügyi törvény tárgyában már önmagában is indokolttá teszi az elhatárolódást.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Néppárt védnöke szerint ugyanakkor ebben az összefüggésben az erdélyiek nem alkalmazhatnak kettős mércét.

Nem hagyható figyelmen kívül, hogy miközben a magyarországi utódkommunisták külföldön „saját hazájuk ellen uszítanak”, ezzel egy időben Baráth Zsolt, a Jobbik képviselője idehaza, a Magyar Országgyűlésben követ el aligha leplezhető antiszemita uszítást a „tiszaeszlári vérvád” felmelegítésével – olvasható a Tőkés László budapesti irodája által az MTI-hez eljuttatott közleményben.

A határon túli magyar politikus szerint érdemes elgondolkozni azon, hogy most, amikor Magyarország „elszánt alkotmány- és alkotmányos honvédő harcát vívja nemzetközi téren, vajon kinek állhat érdekében ezzel a szakállas politikai provincializmussal és bornírt képtelenséggel még több sarat hordani Magyarország megtépázott képére”.

Okkal gondolhatjuk, hogy ilyen esetekben az idegenkezűség és a beépítettség lehetősége sem kizárt – írta az EMNT elnöke, aki megjegyezte: mindezeket figyelembe véve nem csupán a Jobbiknak szükséges önvizsgálatot tartania arról, hogy melyik a nemzetpolitikailag elfogadható „jobbik” arca és oldala, hanem az Erdélyi Magyar Néppártnak is józan értékítélettel kell eldöntenie, kikkel barátkozik.

A jobbikos Baráth Zsolt az Országgyűlésben április 3-án napirend utáni felszólalásában a korabeli vádakat felidézve azt mondta, a tiszaeszlári lányt zsidók ölhették meg 1882-ben, ám ezt szavai szerint az igazságszolgáltatás igyekezett elkendőzni, így az eljáró bíró „külső nyomásra kénytelen volt” felmentő ítélet hozni. A felszólalásra reagálva Fónagy János államtitkár közölte: a tiszaeszlári vérvád felemlegetése évszázados sebeket tép fel, és a képviselőnek, aki ezt elmondta, és azoknak, akik megtapsolták, számolnia kell a magyar társadalom és a világ ítéletével.

A kormány másnap a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumon keresztül ítélte el a felszólalást, azt teljes mértékben elfogadhatatlannak nevezve, mivel „ellenkezik mindennel, amit a magyar Országgyűlés és a kormány alapvető értéknek tekint”.

Az LMP és az MSZP a felszólalás miatt felszólította Baráth Zsoltot, hogy mondjon le parlamenti mandátumáról.

A beszéd miatt tiltakozását fejezte ki a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége is.

Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága – a Fidesz–KDNP-frakciószövetség álláspontjával összhangban – április 11-én nyilatkozatában a leghatározottabban elítélt minden olyan megnyilatkozást, amely – akár nyíltan, akár burkoltan – bármely Magyarországon élő társadalmi csoport vagy kisebbség ellen irányul.

A tiszaeszlári vérvád, amellyel 130 évvel ezelőtt helyi zsidókat egy keresztény lány, Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával gyanúsítottak meg, a magyarországi antiszemitizmus leggyakoribb hivatkozása.