A választás után dőlhet el a nyelvtörvény sorsa

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szerint a kisebbségbarát ukrán nyelvtörvény további sorsát az október végi parlamenti választások eredménye határozza majd meg.

A jogszabály tervezett szigorításával kapcsolatban hétfőn megjelent sajtóhírekre reagálva Gajdos István pártelnök az MTI megkeresésére kedden közölte, hogy a nyelvtörvény további sorsát a közelgő parlamenti választások határozzák majd meg. Minden attól függ, hogy a jogszabály ellenzői vagy támogatói kerülnek többségbe, s mennyire lesznek erősek a kisebbségi jogok mellett kiállók pozíciói az újonnan megválasztott Legfelsőbb Tanácsban és a végrehajtó hatalomban, így a kormányban. Megjegyezte, szerinte annak is nagy jelentősége lesz, hogy milyen választási eredmények születnek Kárpátalján.

Jelentősen megszigorítaná a kisebbségi nyelvek regionálissá tételét Ukrajnában a nyelvtörvényhez elkészített új kormányzati módosító javaslat – értesült a Kommerszant-Ukraina. Az ukrán laphoz eljutott dokumentum értelmében a jelenlegi 10 helyett legalább 30 százalékos arányt kellene elérnie egy kisebbségnek a helyi lakosság lélekszámán belül ahhoz, hogy hivatalosan is használhassa anyanyelvét egy adott közigazgatási egységben.

A hatályos nyelvtörvény szerzőinek véleménye szerint a kormányzati munkacsoport túllépte hatáskörét azzal, hogy egy merőben új törvényjavaslatot készített, amelynek elfogadása „polgárháborúhoz vezethet” – írta hétfőn a tekintélyes ukrán újság.

Az Ukrajnában élő kisebbségek számára előnyös nyelvtörvény jelenlegi változatában lehetővé teszi, hogy egy adott közigazgatási egységen belül a kisebbségek hivatalosan is használhassák anyanyelvüket, ha arányuk eléri a 10 százalékot.

A Kárpátalja megyei tanács ügyvezető elnöke még augusztus végén azt mondta, a képviselő-testület hatásköre nem terjed ki arra, hogy hivatalosan is regionális nyelvvé nyilvánítsa a magyart, amint azt a helyi magyarság a nemrég hatályba lépett ukrán nyelvtörvény alapján elvárná.

A politikus hangsúlyozta: „roppant fontos, hogy a magyarság egy emberként álljon ki az október 28-ai törvényhozási választásokon a nyelvtörvény mellett, s támogató szavazataival mutassa meg, hogy igényt tart rá, akarja nyelvi és egyéb jogainak bővülését”.

Gajdos derűlátó

„Megválasztásom esetén ugyanis ezekre a voksokra hivatkozva tudnék majd harcolni e fontos jogszabályért, illetve más, magyar közösségünket foglalkoztató problémák megoldásáért” – emlékeztetett Gajdos, aki a kormányzó Régiók Pártja (PR) választási listáján a befutónak számító 74. helyen indul a hónap végi megmérettetésen. Az UMDSZ elnöke ugyanakkor kifejtette: „sajnálattal kell megállapítanom, hogy a másik szervezet [a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség – KMKSZ] nagy ellenkampányt folytat a nyelvtörvénnyel és velem szemben, azon magyarellenes ukrán erők szekerét tolva, amelyekre még jól emlékszünk a hírhedt Vakarcsuk-érából”.

Ivan Vakarcsuk a Julia Timosenko vezette kormány oktatási minisztere volt, aki több intézkedéssel korlátozta az ukrajnai kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogait. Gajdos véleménye szerint az ellenlábas szervezet „már ma is a nyelvtörvény ellen harcol”. Az UMDSZ elnöke mindazonáltal derűlátó a jövőt illetően, mert mint megállapította: „akárhogyan is módosul az ukrán kormány összetétele, az államfő a helyén marad. Mi pedig 2009-ben Viktor Janukovics államfővel kötöttünk együttműködési megállapodást, ami 2015-ig szól. Ezért bízom abban, hogy egy jó választási eredmény mellett az ő támogatásával elérhetjük, hogy ne csorbuljanak, hanem bővüljenek jogaink.”