„Polgárháborúhoz vezethet” a nyelvtörvény módosítása

Jelentősen megszigorítaná a kisebbségi nyelvek regionálissá tételét Ukrajnában a nyelvtörvényhez elkészített új kormányzati módosító javaslat.

A laphoz eljutott dokumentum értelmében a jelenlegi 10 helyett legalább 30 százalékos arányt kellene elérnie egy kisebbségnek a helyi lakosság lélekszámán belül ahhoz, hogy hivatalosan is használhassa anyanyelvét egy adott közigazgatási egységben. A hatályos nyelvtörvény szerzőinek véleménye szerint a kormányzati munkacsoport túllépte hatáskörét azzal, hogy egy merőben új törvényjavaslatot készített, amelynek elfogadása „polgárháborúhoz vezethet” – írta hétfőn a tekintélyes ukrán újság.

Jelenleg 10 százalék kell

Az Ukrajnában élő kisebbségek számára előnyös új nyelvtörvény jelenlegi változatában lehetővé teszi, hogy egy adott közigazgatási egységen belül a kisebbségek hivatalosan is használhassák anyanyelvüket, ha arányuk eléri a 10 százalékot.

A Kárpátalja megyei tanács ügyvezető elnöke még augusztus végén azt mondta, a képviselő-testület hatásköre nem terjed ki arra, hogy hivatalosan is regionális nyelvvé nyilvánítsa a magyart, amint azt a helyi magyarság a nemrég hatályba lépett ukrán nyelvtörvény alapján elvárná.

A hatályban lévő nyelvtörvényt a kormányzó Régiók Pártjának két képviselője, Vagyim Kolesznyicsenko és Szerhij Kivalov terjesztette a parlament elé. Kolesznyicsenko – aki helyet kapott a kormányzati munkacsoportban – kudarcnak minősítette a testület munkáját.

A lap emlékeztetett arra, hogy a heves vitákat kiváltó nyelvtörvényt Viktor Janukovics elnök augusztus 8-án aláírta ugyan, de egyúttal utasította a kormányt egy munkacsoport létrehozására azzal a feladattal, hogy javaslatokat készítsen a jogszabály „tökéletesítésére”.

A javaslat, amelyet a testület elkészített, egyebek között azt is tartalmazza, hogy a helyi lakosság minimum 30 százalékának aláírása is szükséges ahhoz, hogy az adott kisebbségi nyelv regionálissá minősítését kezdeményezzék. Ezután a helyi önkormányzatnak a megyei tanácson keresztül a parlamenttől kellene kérnie, hogy regionálissá vagy nemzetiségivé minősítse a nyelvet. A parlament döntése ellen a megyei tanács fellebbezhet 30 napon belül.

Megfigyelők szerint az új javaslat komoly felháborodást vált majd ki elsősorban az orosz ajkúak lakta keleti és déli országrészekben, ahol már számos közigazgatási egységben, több nagyvárosban, például Odeszában, Donyeckben és Dnyipropetrovszkban is regionálisnak nyilvánították, hivatalosan használhatóvá tették az oroszt a hatályos nyelvtörvény alapján.

Csapon nem alkalmazzák a nyelvtörvényt

Korábban már eldőlt, hogy nem emelkedik regionális státusra a magyar nyelv Ukrajna legnyugatibb fekvésű városában, a közel 50 százalékban magyarok lakta Csapon, mivel a helyi önkormányzati testület október 11-ei ülésén elvetette az új nyelvtörvény alkalmazásának napirendre tűzését.

Beregszászon regionális nyelv a magyar

Szeptember elején hivatalosan is használható regionális nyelv lett a magyar Beregszászon, miután a városi közgyűlés képviselőinek többsége megszavazta a nemrég elfogadott kisebbségbarát nyelvtörvény helyi szintű alkalmazására vonatkozó határozatot.

Az ukrán parlament közben elfogadott egy törvénymódosítást is, amelynek értelmében ezentúl pénzbírsággal sújtják Ukrajnában azokat, akik eltitkolják kettős állampolgárságukat. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke ennek kapcsán úgy vélte, hogy egyetlen orosz–ukrán kettős állampolgárt sem ér majd bántódás, miközben a kettős állampolgársággal rendelkező kárpátaljai magyarok ellen hajtóvadászat indul.

Ukránul is hibásan

Miközben a politikusok az Ukrajnában használatos különböző nyelvek státusáról vitatkoznak, addig az ukránok több mint fele hibásan beszél és ír ukrán és orosz nyelven egyaránt – írta a Korreszpondent című ukrán hetilap.

Kárpáralján fogynak a magyarok

Nagyjából tízezer főre tehető a kárpátaljai magyarok számának csökkenése, derült ki egy júniusi, a magyarság demográfiai folyamataival  foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen. Legutóbb 2001-ben volt  népszámlálás Ukrajnában, legközelebb pedig 2013-ban lesz, így az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség mindenkit mozgósítana, hogy „bátran vállalják magyarságukat annak érdekében, hogy megtartsuk jelenlegi pozícióinkat, sőt ha lehet, itt-ott még javítsunk is rajta” – nyilatkozta Gajdos István, a párt elnöke. A következő évtizedben további fogyásra lehet számítani, 2020-ban várhatóan mintegy 135 ezer magyar él majd Kárpátalján.