A nyelvtörvény sem oldja meg a magyarok helyzetét?

A testület hatásköre nem terjed ki arra, hogy hivatalosan is regionális nyelvvé nyilvánítsa a magyart – állítja a megyei tanács elnöke.

Volodimir Zakurenij, aki a kormányzó Régiók Pártja (PR) képviseletében irányítja Kárpátalja megye önkormányzatát, a magyar nyelv regionális szintre emelését kezdeményező ukrán ellenzéki parlamenti képviselői indítványra válaszul azt mondta: a Kárpátalja megyei tanácsnak nincs felhatalmazása arra, hogy regionális státusra emelje a magyar nyelvet, ezt esetleg csak az orosz esetében tehetné meg. Hozzátette: sem Ukrajna helyi önkormányzati törvénye, sem az új nyelvtörvénye nem ruházza fel a megyei önkormányzatokat olyan jogosítvánnyal, hogy nyelveknek regionális státust biztosítsanak – adta hírül csütörtökön az UA-reporter.com ungvári hírportál.

Nem vizsgálják a kérdéseket

A politikus közölte: a Kárpátalja megyei tanács nem is vizsgálhatja a magyar nyelv regionális státusra emelésének és a hivatali ügyintézés, valamint okiratok készítése során való használatának kérdését. A hírportál szerint Zakurenij a PR egyik legmagasabb beosztású kárpátaljai tisztségviselője, egyben a párt megyei választási törzskarának a vezetője.

Nyilatkozata kapcsán kárpátaljai ukrán hírportálok utalnak arra, hogy Ukrajna nagyobbrészt orosz ajkú keleti és déli megyéinek és nagyvárosainak önkormányzatai egymással versengve szavazták meg az orosz regionális nyelvként való hivatalos elismerését. Egyúttal emlékeztetnek arra, hogy Mihajlo Csecsetov, a PR parlamenti frakcióvezetőjének helyettese a nyelvtörvény három héttel ezelőtti hatályba lépését követően sietett bejelenteni, hogy Ukrajnában kizárólag az orosz nyelv tarthat igényt regionális státusra, mivel a többi nemzetiségi nyelvet elenyészően kevesen beszélik az országban.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanácsa (UMNT) korábban nyilatkozatban szólította fel Kárpátalja magyarok lakta közigazgatási egységeinek és településeinek képviselőit, valamint polgármestereit, hogy még szeptemberben kezdeményezzék a közgyűlések összehívását, s tűzzék napirendre a magyar nyelv regionális státusának kérdését.

A közösségen és az önkormányzatokon múlik

Az UMNT emellett üdvözölte a nyelvtörvény hatálybalépését, amely a kisebbségi és regionális nyelvek európai chartájának szellemében, 21 évvel Ukrajna függetlenné válását követően szélesebb nyelvi jogokat biztosít az országban élő nemzetiségeknek. Mivel a törvény végrehajtása és alkalmazása nagyrészt a közösségtől és a helyi önkormányzatoktól függ, az UMNT felhívással fordul Kárpátalja magyarlakta közigazgatási egységeinek és településeinek képviselőihez, valamint polgármestereihez, hogy szeptember folyamán kezdeményezzék a tanácsok üléseinek összehívását és tűzzék napirendre a magyar nyelv regionális státusának kérdését. Az UMDSZ szakemberek bevonásával gyakorlati segítséget kíván nyújtani az ülések jogszerű megszervezését és lebonyolítását illetően.

Az UMNT megelégedéssel nyugtázta továbbá, hogy Gajdos István, az UMDSZ elnöke személyében az érdekvédelmi szervezet befutónak számító helyen felkerült a Régiók Pártja (PR) választási listájára, s ezzel a gyakorlatban is megvalósult az a szerződés, amelyet az országos szövetség kötött 2009-ben az akkori elnökjelölttel, jelenlegi államfővel, Viktor Janukoviccsal.

Egyre kevesebb a kárpátaljai magyar

Nagyjából tízezer főre tehető a kárpátaljai magyarok számának csökkenése, derült ki egy júniusi, a magyarság demográfiai folyamataival foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen. Legutóbb 2001-ben volt népszámlálás Ukrajnában, legközelebb pedig 2013-ban lesz, így az UMDSZ mindenkit mozgósítana, hogy „bátran vállalják magyarságukat annak érdekében, hogy megtartsuk jelenlegi pozícióinkat, sőt ha lehet, itt-ott még javítsunk is rajta” – nyilatkozta Gajdos István, az UMDSZ elnöke. A következő évtizedben további fogyásra lehet számítani, 2020-ban várhatóan mintegy 135 ezer magyar él majd Kárpátalján.