Székely Nemzeti Tanács: hamisítást követtek el a románok

AZ SZNT szerint megkérdőjelezi a törvényességet az a mód, ahogy a román Törvényhozási Tanács véleményezte a székelyföldi területi autonómia statútumának törvényjavaslatát.

A Székely Nemzeti Tanács közleménye szerint „kimeríti az okirat-hamisítás bűncselekményének tényálladékát”, és megkérdőjelezi az egész jogalkotási eljárás törvényességét az a mód, ahogy a román Törvényhozási Tanács – a parlament konzultatív szerve – véleményezte a székelyföldi területi autonómia statútumának törvényjavaslatát. A törvénytervezetet 2005 decemberében nyújtotta be a Romániai Magyar Demokrata Szövetség két politikusa a román parlamentben, és több évi halogatás után szeptember 25-én utasította el vita nélkül a törvényhozás felsőháza.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs Székelyföld önálló külpolitikai útra lépésének nevezte a múlt héten éppen Katalónia „fővárosában”, Barcelonában tett látogatását. A tanács tagjai a katalán kormány külkapcsolatokért felelős politikusaival egyeztettek, és az együttműködés új formájáról állapodtak meg. Eközben a román parlament 2005 után másodszor is érdemi vita nélkül utasította el a Székelyföld autonómiájáról szóló statútumot.

A székelyek autonómiára való törekvésének iránya mit sem változott az elmúlt majd 150 évben. A témával kapcsolatban az MNO Izsák Balázst és Szatmáry Kristófot a nemzetgazdasági tárca államtitkárát kérdezte. Izsák lapunknak azt mondta: a székely székeknek jól kivehető kulturális és nyelvi határaik vannak, így a cél nem is lehet más, mint az autonóm régió státusának elérése. Szatmáry Kristóf szerint ha a katalánokhoz hasonlóan a székelyek is tízezrével vonulnának utcára az autonómiát követelve, hatékonyabban tudnák képviselni érdekeiket.

Olvassa el cikkünket a székelyek autonómiatörekvéseiről!

Amint az MTI-hez hétfőn eljuttatott, Izsák Balázs elnök által jegyzett közleményből kiderül, az SZNT állandó bizottsága pénteki székelyudvarhelyi ülésén elemezte a Székelyföld autonómiastatútumának a román szenátus általi elutasítása után kialakult helyzetet. Megállapította, hogy a szenátusi szavazáson az RMDSZ négy szenátora mellett a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik szenátora is igennel szavazott, valamint a PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) egy-egy szenátora tartózkodott.

Tudatos torzításokat tartalmaz a vélemény a Székely Nemzeti Tanács szerint

Az SZNT nehezményezte, hogy a törvénykezdeményezéshez csatolt véleményezések közül csak a Törvényhozási Tanácsé, valamint a közigazgatási szakbizottság és a jogi szakbizottság közösen kiadott véleményezése tartalmaz érdemi indoklást, más véleményezők indoklás nélkül utasították el a kezdeményezést. Az SZNT úgy véli, a Törvényhozási Tanács véleményezése tudatos és rosszindulatú torzításokat tartalmaz. „Szerzőjük azt sem veszi észre, hogy az idézett és kifogásolt részek szó szerint megtalálhatók a Regionális autonómia európai chartájában” – áll az állásfoglalásban.

„Ezek után egyenesen cinikus, hogy a Törvényhozási Tanács a nemzetközi jogra hivatkozik, nem releváns általánosságokat idézve az Európa Tanács 1334/2003 számú ajánlásából, miközben tudatosan elhallgatja a legfontosabbat, hogy az ajánlás a központi hatalom és a nemzeti közösség közötti feszültségek megelőzésének demokratikus eszközeként ajánlja a területi autonómiát!” – áll az SZNT állásfoglalásában.

Az SZNT úgy véli, hogy a román Törvényhozási Tanács meghamisította és átírta az Európa Tanácsnak a területi autonómiát is rögzítő 1201/1993 számú ajánlását, hogy abból a kisebbségek kollektív jogainak a tagadását lehessen érteni, holott az idézett rendelkezés ennek éppen az ellenkezőjét tartalmazza.

Izsák Balázs az MTI kérdésére elmondta, jogi lépéseket terveznek a Törvényhozási Tanács ellen; ezek részleteiről később tájékoztatják a közvéleményt.