Kárpátalja: mit művelnek a magyar nyelvvel?

Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője szerint a megyei tanács nem járt el helyesen, amikor múlt pénteki ülésén nem szavazta meg a kisebbségbarát ukrán nyelvtörvény alkalmazását Kárpátalja területén.

A kárpátaljai politikus, aki a kormányzó Régiók Pártjának (PR) listáján szerzett parlamenti mandátumot, az ukrán parlament hivatalos lapja, a Holosz Ukrajini szerdai számának adott interjújában emlékeztetett arra, hogy a Kárpátalja megyei tanács ahelyett, hogy a saját hatáskörén belül határozott volna a nyelvtörvénynek a soknemzetiségű Kárpátalja területén való végrehajtásáról, mindössze azokat a döntéseket hagyta jóvá, amelyeket az érintett közigazgatási egységek korábban hoztak a nyelvtörvény rendelkezéseinek végrehajtását illetően. Gajdos úgy véli, hogy a megyei képviselő-testületnek ez a lépése teljesen fölösleges volt, hiszen a jogszabály értelmében a különböző szintű helyi önkormányzatok saját hatáskörükön belül dönthetnek a nyelvtörvény megvalósításáról.

Az UMDSZ elnöke bírálta szövetségese, a PR Kárpátalja megyei szervezetének vezetését is, amiért megijedt a nyelvtörvényt ellenző politikai erők fenyegetőzéseitől. „Remélem, hogy ez csak taktikai lépés volt, s nem merül feledésbe az a tény, hogy a PR kárpátaljai választási győzelmében jelentős szerepet játszottak a magyar nemzetiségű választók. A többségében magyarlakta településeken a kormánypárt átlagosan a voksok 55 százalékát szerezte meg a parlamenti választásokon” – mutatott rá Gajdos István.

Kárpátalja megye önkormányzata 2012. december 21-ei ülésén vizsgálta az ukrán nyelvtörvény regionális szintű alkalmazásának lehetőségeit. A képviselő-testület azonban annak ellenére nem ismerte el a magyart regionális nyelvként, hogy a megye területén a magyarok aránya két százalékkal meghaladja a nyelvtörvény által előírt 10 százalékos küszöbértéket. A kérdésben hozott határozat csupán azt mondja ki, hogy az ukrán mellett a régióban elterjedt nyelv a magyar, a román és a ruszin, amit figyelembe kell venniük az érintett helyi önkormányzatoknak.

Eddig Beregszász, valamint a Beregszászi, az Ungvári és a Nagyszőlősi járások önkormányzatai szavazták meg az ukrán nyelvtörvény egyes rendelkezéseinek alkalmazását a magyar nyelv helyi szintű használatára vonatkozóan. Ugyanakkor a felerészben magyarlakta Csap megyei jogú város vezetése hevesen ellenzi a magyar hivatalos használatának engedélyezését.

A Kárpátalja megyei tanács nyelvtörvénnyel kapcsolatos pénteki döntését az országos ukrán média úgy interpretálja, hogy Kárpátalján regionális státust kapott a magyar, a román és a ruszin nyelv. Ez azért sem lenne lehetséges, mert a román lakosság aránya az ukrajnai megyében alig három százalék, míg a ruszinokat állami szinten nem ismerik el önálló nemzetiségként.