A Magyarországgal szomszédos ukrajnai megye képviselő-testületének ülése elé mindkét magyar szervezet, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) beterjesztette a nyelvtörvénnyel kapcsolatos határozattervezetét. A képviselők többsége azonban a megyei államhatalom által javasolt, politikai döntésnek tekinthető szövegváltozatot szavazta meg, amely semmilyen jogi kötelezettséggel nem bír – adta hírül a Zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál.
Megvádolták a kárpátaljai magyarokat
A Kárpátalja megyei tanács ülésével egyidejűleg az önkormányzat ungvári épülete előtt az immár jelentős parlamenti befolyással bíró, szélsőségesen nacionalista Szvoboda (Szabadság) párt mintegy száz híve tüntetett a magyarnak regionális nyelvként való elismerése ellen. Valerij Csernyak, a párt kárpátaljai születésű parlamenti képviselője a tanácsülésen elmondott beszédében élesen támadta a kárpátaljai magyarokat, azzal vádolva őket, hogy nem akarnak megtanulni ukránul, és a választásokon az Ukrajnában kormányzó Régiók Pártjára (PR) voksolnak, amely az európai integráció helyett Oroszországhoz közeledik.
Jelenleg 10 százalék kell
Az Ukrajnában élő kisebbségek számára előnyös új nyelvtörvény jelenlegi változatában lehetővé teszi, hogy egy adott közigazgatási egységen belül a kisebbségek hivatalosan is használhassák anyanyelvüket, ha arányuk eléri a 10 százalékot.
A Kárpátalja megyei tanács ügyvezető elnöke még augusztus végén azt mondta, a képviselő-testület hatásköre nem terjed ki arra, hogy hivatalosan is regionális nyelvvé nyilvánítsa a magyart, amint azt a helyi magyarság a nemrég hatályba lépett ukrán nyelvtörvény alapján elvárná.
A Kárpátalja megyei tanács nyelvtörvénnyel kapcsolatos határozatáról Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke az MTI érdeklődésére elmondta: „A kárpátaljai önkormányzati testület magyarellenes és gyáva döntést hozott azzal, hogy nem mondta ki a magyar nyelv regionális státusát, jóllehet Kárpátalja területén a magyarok aránya két százalékkal meghaladja a törvényben előírt 10 százalékos érvényességi küszöböt.” Hozzátette: Ivan Baloga, a tanács elnöke házszabálysértést követett el azzal, hogy nem volt hajlandó szavazásra bocsátani a KMKSZ előterjesztését a magyar nyelv regionális szintre történő emeléséről Kárpátalja területén.
Kovács azt is kifejtette, hogy azért értékeli gyáva lépésként Kárpátalja megye vezetőinek az ukrán nyelvtörvénnyel kapcsolatos, helyi magyarokra vonatkozó – és leginkább a „nesze semmi, fogd meg jól” mondással kifejezhető – döntését, mert minden áron szeretnék megőrizni a Magyarországhoz fűződő érdekeltségeiket, de emellett meg akarnak felelni a galíciai ukrán nacionalisták elvárásainak is.
Beregszászon jobb a helyzet
Korábban Beregszászon és a Beregszászi járásban kapott részleges, az Ungvári járásban elfogadottnál szélesebb alkalmazási kört felölelő regionális státust a magyar nyelv.
A Kommerszant-Ukraina című lap októberben arról tudósított, hogy jelentősen megszigorítaná a kisebbségi nyelvek regionálissá tételét Ukrajnában a nyelvtörvényhez elkészített új kormányzati módosító javaslat. A laphoz eljutott dokumentum értelmében a jelenlegi 10 helyett legalább 30 százalékos arányt kellene elérnie egy kisebbségnek a helyi lakosság lélekszámán belül ahhoz, hogy hivatalosan is használhassa anyanyelvét egy adott közigazgatási egységben.
A Kárpátalja megyei tanács ügyvezető elnöke még augusztus végén azt mondta, a képviselő-testület hatásköre nem terjed ki arra, hogy hivatalosan is regionális nyelvvé nyilvánítsa a magyart, amint azt a helyi magyarság a nyelvtörvény alapján elvárná.
Ukránul is hibásan
Miközben a politikusok az Ukrajnában használatos különböző nyelvek státusáról vitatkoznak, addig az ukránok több mint fele hibásan beszél és ír ukrán és orosz nyelven egyaránt – írta a Korreszpondent című ukrán hetilap.
Kárpáralján fogynak a magyarok
Nagyjából tízezer főre tehető a kárpátaljai magyarok számának csökkenése, derült ki egy júniusi, a magyarság demográfiai folyamataival foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen. Legutóbb 2001-ben volt népszámlálás Ukrajnában, legközelebb pedig 2013-ban lesz, így az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség mindenkit mozgósítana, hogy „bátran vállalják magyarságukat annak érdekében, hogy megtartsuk jelenlegi pozícióinkat, sőt ha lehet, itt-ott még javítsunk is rajta” – nyilatkozta Gajdos István, a párt elnöke. A következő évtizedben további fogyásra lehet számítani, 2020-ban várhatóan mintegy 135 ezer magyar él majd Kárpátalján.
