A referendumot a Fehér megyei Verespatakon, a környékén lévő négy városban és harmincegy községben tartották meg, amelyeket közvetlenül érintene a beruházás. A Fehér megyei választási iroda közlése szerint a szavazati joggal rendelkezők 43,20 százaléka jelent meg az urnáknál, akiknek 62,40 százaléka a bányanyitás mellett voksolt, 35,90 százalék pedig ellene.
Ciántechnológiát vetnének be
Minimálisnak nevezte a verespataki aranybánya megnyitásának valószínűségét a román miniszterelnök környezetvédelmi tanácsadója a Bálványosi Nyári Szabadegyetem pódiumbeszélgetésén.
A verespataki dilemmával foglalkozott a Hír TV Európai híradó című műsora is.
Megrázó üzenetű reklámot készített a romániai Papaya Advertisingnél egy civil szervezet Mentsük meg Verespatakot címmel a tervezett bányaprojekt elleni tiltakozásként.
Verespatakon és környékén a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyesvállalat ciántechnológia alkalmazásával akar kitermelni aranyat és ezüstöt. A ciántechnológia, valamint a beruházás mérete aggályokat vet fel Romániában és Magyarországon egyaránt.
A választóknak arra kellett válaszolniuk: „Egyetért-e azzal, hogy újrainduljon a bányászat az Erdélyi-szigethegységben, és megnyissák a verespataki kitermelést?”
A referendum nem volt ügydöntő, csak véleménynyilvánító. Várható volt, hogy többségben lesznek az igen szavazatok, hiszen Verespatakon és környékén nagyon magas a munkanélküliségi ráta, ezért a helyiek többsége támogatja a kitermelést. Verespatakon volt a legnagyobb a részvétel, ott a választók 66 százaléka nyilvánított véleményt, 78,75 százalékuk a bányanyitást pártolta.
Palagáz
A vasárnapi romániai parlamenti választásokkal egy időben nemcsak Verespatak ügyében, hanem a palagáz kitermeléséről is népszavazást tartottak három fekete-tengeri településen. Az Evenimentul Zilei című napilap elektronikus kiadása szerint ez a referendum is érvénytelen volt, miután nem járult az urnákhoz legalább a választópolgárok fele plusz egy fő. A választóknak arra kellett válaszolniuk, hogy egyetértenek-e a palagáz kitermelésével hidraulikus repedeztetés útján. Ez utóbbi technológia szintén környezetvédelmi aggályokat vet fel.
