„Legyen március tizedike a székely szabadság napja!” – írta felhívásában az SZNT vezetője, felidézve hogy 1854. március 10-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten a székely vértanúkat, akik az 1848-as forradalom és szabadságharc lángját próbálták újra fellobbantani. „A nemzeti önrendelkezés volt az a cél, amelyért életüket adták, példát mutatva bátorságból és hűségből az utókornak. A ma élő székelyek számára ez a nap nemcsak a közös emlékezés napja, de az összetartozásé is. A tudatos, közös fellépésé a nemzeti önrendelkezés jegyében” – írta Izsák Balázs. Emlékeztetett: az SZNT Székelyföld területi autonómiáját tűzte ki célként.
A tanács elnöke felkérte az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit és gyülekezeteit, a magyar pártokat és szervezeteket, hogy vegyenek részt a közös megemlékezésen a székely szabadság napján, Marosvásárhelyen, „Székelyföld fővárosában”.
Az autonómia éve
Tőkés László európai parlamenti képviselő az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőivel közösen tartott pénteki sajtóértekezletén azt javasolta, hogy legyen 2013 az autonómia éve a magyar nemzeti közösség számára, amelynek során a kezdeményezők a működő európai autonómiák bemutatását, a közösségi önrendelkezés és föderális államberendezkedés népszerűsítését szolgáló akciókat szerveznének.
Decemberben nyílt levélben kérte Izsák Balázs elnöke Kelemen Hunort, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét, támassza a szövetség kormányzati részvétele feltételéül Székelyföld területi autonómiáját. Levelében Izsák Balázs az RMDSZ választási ígéreteire hivatkozva természetes és jogos elvárásnak tekintette, hogy a szövetség csak olyan kormánykoalícióban vegyen részt, amely programjába foglalja a magyar nyelv hivatalossá tételét Székelyföldön. Az SZNT elnöke emlékeztetett arra, hogy a magyar nyelv hivatalossá tételéről – amelyet az autonómia egyik elemének tekintett – 2010 márciusában a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés is határozott.
