Április utolsó napjaiban kongresszust tartott Spanyolországban az Európai Néppárt (EPP). Magyar Péter Tisza Pártja is tagja a pártcsaládnak. A tanácskozás első napján az EPP sürgősségi határozatban foglalt állást Ukrajna mellett, Szolidaritás Ukrajnával címmel – a dokumentumot a Bennfentes tette közzé.
Amellett, hogy Ukrajnának további fegyverszállításokat és pénzügyi támogatást sürgetnek, célul tűzték ki az ukrán hadiipar integrálását az európai védelmi struktúrákba, valamint a Paks II projekt fővállalkozója, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat tevékenységének korlátozását az Európai Unióban.
Sikeres magyar ellenállás
Szerencsére nem ilyen egyszerű meggátolni egy energetikai kulcsszereplő működését az EU teljes területén – ezt az előző évek sikertelen próbálkozásai is mutatják. A közösségben ugyanis mind a mai napig nincsenek érvényben átfogó szankciók a Roszatom ellen, mivel a vállalathoz számos tagállam gazdasági és ellátásbiztonsági érdekei fűződnek.
Míg az orosz olaj vagy földgáz helyett – ha nehézkesen és jóval drágábban is – lehet más forrásból energiahordozót beszerezni, a nukleáris technológia terén nem ez a helyzet.
Éppen ezért több tagállam – élükön hazánkkal, a Paks II projekt és a paksi atomerőmű üzemanyagának utánpótlása miatt – mindvégig sikerrel ellenállt a Roszatommal szembeni átfogó szankciós javaslatoknak.
A legutóbbi fejlemények közül kiemelhető a 14. uniós szankciós csomag, amely 2024 júniusában lépett életbe újabb, Oroszországgal szembeni korlátozásokkal.
Magyarország azonban elérte, hogy a Paks II projekt mentesüljön ezek alól.
Így az európai vállalatoknak nem szükséges külön engedélyt beszerezniük a beruházásban való részvételhez, és a Roszatom zavartalanul folytathatja a paksi atomerőmű bővítését – akárcsak a 2025 februárjában elfogadott 16. szankciós csomag után, amelyre a Roszatom szintén nem került fel.
Titokban fennmaradó együttműködések?
Az EPP-dokumentumban a Roszatom elleni további szankciók sürgetése érdekes megfogalmazásban szerepel. Eszerint Manfred Weberék új intézkedéseket sürgetnek a Roszatom tevékenységének korlátozásával és szankciók bevezetésével a szankciókat kijátszó országok és szervezetek ellen. Ez alapján míg Magyarország a meghatározott jogi keretek között érvényesíti érdekeit az energiaszuverenitás jegyében, más államok a háttérben igyekeznek fenntartani üzleti kapcsolataikat a Roszatommal. Ha ez valóban így van, az is azt mutatja: a szankciók nemcsak Oroszországot, de európai érdekeket is sértenek.
Félnek kiállni Brüsszel ellen
Hogy mely államok és szervezetek lehetnek ezek, nem lehet pontosan tudni, az viszont ismert, milyen csoportokra oszlanak az országok a Roszatom szankcionálásával kapcsolatban.
Magyarország nyíltan kiáll energiafüggetlenségének védelme mellett, más tagállamok hasonló érdekek vagy függőségek miatt halkabban ugyan, de szintén ellenzik a Roszatom korlátozását.
Szlovákiában és Bulgáriában orosz technológiájú atomerőművek működnek, amelyekben orosz nukleáris fűtőanyagot használnak. A balkáni országban egyébként van egy félbehagyott orosz projekt, a Belene atomerőmű, amelynek lehet, hogy a háború után adnának még egy esélyt.
Franciaország önálló nukleáris iparral rendelkezik, vagyis nem függ a Roszatomtól, de általában távol tartja magát az atomenergetika korlátozásától. Finnország 2022 előtt Magyarország szövetségese volt a nukleáris energia alkalmazása terén, de mivel a háború miatt elvetették a Hanhikivi erőmű építését, ma inkább a Roszatom elleni csoportba sorolható. Határozottan a szankciók mellett foglal állást Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Svédország, Írország, Hollandia és Csehország. A többi államról pedig általánosságban elmondható, hogy bár nem nagy hanggal, de támogatják a Roszatom elleni fellépést.
Vagyis a kérdés megosztja az uniós tagállamokat, Magyarország kitart amellett, hogy az energiaszuverenitás nem válhat geopolitikai játszmák áldozatává. Az, hogy a Tisza Párt az orosz atomenergia szankcionálását sürgető Európai Néppártban ül, újabb jel arra: ha választani kell Brüsszel és Magyarország érdekei között, Magyar Péterék nem a hazájuk mellett állnak.
