Corlatean új mederbe terelné a román–magyar vitát

A magyar–román kapcsolatok vitás kérdéseit diplomáciai keretek közé kell terelni, mert a sajtón keresztül való üzengetés és a tüntetések nem oldanak meg semmit.

Corlatean kifejtette: az etnikai autonómia gondolata ellentétes a román alkotmánnyal, és Bukarest számára az okozott „nehézséget”, hogy egy ilyen elképzelést „külső megnyilatkozásokkal” támogattak. A román diplomácia vezetője jelezte, hogy meghívására a jövő hét elején Martonyi János külügyminiszter Bukarestbe érkezik, és ez jó alkalom lesz a politikai, diplomáciai párbeszédre Budapesttel, amire szerinte Románia az utóbbi 23 évben mindig nyitott volt.

„Más megnyilvánulások, a sajtó által felkapott és reakciókat provokáló nyilatkozatok, vagy az utcai megmozdulások olyan szereplőkkel, akik szükségét érzik, hogy olajat öntsenek a tűzre, nem oldja meg a problémákat. Ám Románia hozzáállása európai, demokratikus, és remélem, hogy a magyar külügyminiszterrel való megbeszélésünk nyomán újra egy hasonló szellemű, nyitott partnerre találunk” – mondta Titus Corlatean.

Műsorvezetői kérdésre válaszolva a román külügyminiszter megerősítette, hogy a látogatás megelőzi a március 10-i marosvásárhelyi tüntetést. Erre a napra a Székely Nemzeti Tanács hirdetett – a Székelyföldnek területi autonómiát követelő – demonstrációt a Székely Szabadság Napja elnevezéssel.

„A külügyminiszteri találkozótól racionalitást és kiegyensúlyozottságot remélek, mert ebből az alkalomból egy évfordulóról is megemlékezünk: Románia és Magyarország stratégiai partnerségének létrejöttéről van szó, amely fontos európai tartalommal rendelkezik és gazdasági jelentőséggel bír” – hangsúlyozta a román diplomácia vezetője.

Martonyi János külügyminiszter hétfőn érkezik kétnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe. Pénteken az M1 Ma reggel című műsorában kifejtette: látogatásának célja, hogy az utóbbi időben tapasztalt „kisebb-nagyobb viták” ellenére lehetőleg megpróbálják megőrizni a román–magyar stratégiai partnerség értékes elemeit.

Csökkent a székely zászló ügye körüli feszültség , miután Martonyi János magyar külügyminiszter telefonon megbeszélést folytatott román hivatali partnerével, Titus Corlateannal – állapította meg Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára február közepén. A nemzeti szolidaritás jelképeként a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) plenáris ülése alkalmából Kövér László házelnök kezdeményezésére február 15-én az Országgyűlés Hivatala kitűzte a székely zászlót az Országház Kossuth téri homlokzatára. Az ezt követő hétvégén több román ellenzéki és kormánypárti politikus kezdeményezte: foglaljon állást a román parlament ezzel kapcsolatban.

Romániát nem érdekli többé a schengeni csatlakozás, ha az uniós belügyminiszterek jövő heti tanácskozásán ismét elhalasztják az ország felvételét a határellenőrzés nélküli övezetbe – jelentette ki Titus Corlatean román külügyminiszter egy tévéinterjúban, amelyről szombaton számolt be a Mediafax hírügynökség. Corlatean szerint egy ilyen döntés megkérdőjelezné a folyamat hitelességét, és Románia nem érdekelt abban, hogy egy ilyen folyamat része legyen.

„Ahogy eddig is megvoltunk Schengen nélkül, ezután is megleszünk. Elővesszük az útleveleket, a cégek pedig, a nyugatiakat is beleértve, pénzt veszítenek. Ha az unió, vagy azok, akik ellenzik felvételünket, egy adott pillanatban majd szeretnék, hogy belépjünk, akkor hívják meg Romániát” – mondta Titus Corlatean a Realitatea hírtelevíziónak adott interjúban. Kifejtette: Románia már rég teljesítette a csatlakozási feltételeket és meggyőződése, hogy felvételét egyes tagállamok belpolitikai megfontolásból hátráltatják.