Corlatean új mederbe terelné a román–magyar vitát

A magyar–román kapcsolatok vitás kérdéseit diplomáciai keretek közé kell terelni, mert a sajtón keresztül való üzengetés és a tüntetések nem oldanak meg semmit.

KG
2013. 03. 02. 13:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Corlatean kifejtette: az etnikai autonómia gondolata ellentétes a román alkotmánnyal, és Bukarest számára az okozott „nehézséget”, hogy egy ilyen elképzelést „külső megnyilatkozásokkal” támogattak. A román diplomácia vezetője jelezte, hogy meghívására a jövő hét elején Martonyi János külügyminiszter Bukarestbe érkezik, és ez jó alkalom lesz a politikai, diplomáciai párbeszédre Budapesttel, amire szerinte Románia az utóbbi 23 évben mindig nyitott volt.

„Más megnyilvánulások, a sajtó által felkapott és reakciókat provokáló nyilatkozatok, vagy az utcai megmozdulások olyan szereplőkkel, akik szükségét érzik, hogy olajat öntsenek a tűzre, nem oldja meg a problémákat. Ám Románia hozzáállása európai, demokratikus, és remélem, hogy a magyar külügyminiszterrel való megbeszélésünk nyomán újra egy hasonló szellemű, nyitott partnerre találunk” – mondta Titus Corlatean.

Műsorvezetői kérdésre válaszolva a román külügyminiszter megerősítette, hogy a látogatás megelőzi a március 10-i marosvásárhelyi tüntetést. Erre a napra a Székely Nemzeti Tanács hirdetett – a Székelyföldnek területi autonómiát követelő – demonstrációt a Székely Szabadság Napja elnevezéssel.

„A külügyminiszteri találkozótól racionalitást és kiegyensúlyozottságot remélek, mert ebből az alkalomból egy évfordulóról is megemlékezünk: Románia és Magyarország stratégiai partnerségének létrejöttéről van szó, amely fontos európai tartalommal rendelkezik és gazdasági jelentőséggel bír” – hangsúlyozta a román diplomácia vezetője.

Martonyi János külügyminiszter hétfőn érkezik kétnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe. Pénteken az M1 Ma reggel című műsorában kifejtette: látogatásának célja, hogy az utóbbi időben tapasztalt „kisebb-nagyobb viták” ellenére lehetőleg megpróbálják megőrizni a román–magyar stratégiai partnerség értékes elemeit.

Csökkent a székely zászló ügye körüli feszültség, miután Martonyi János magyar külügyminiszter telefonon megbeszélést folytatott román hivatali partnerével, Titus Corlateannal – állapította meg Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára február közepén. A nemzeti szolidaritás jelképeként a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) plenáris ülése alkalmából Kövér László házelnök kezdeményezésére február 15-én az Országgyűlés Hivatala kitűzte a székely zászlót az Országház Kossuth téri homlokzatára. Az ezt követő hétvégén több román ellenzéki és kormánypárti politikus kezdeményezte: foglaljon állást a román parlament ezzel kapcsolatban.

Romániát nem érdekli többé a schengeni csatlakozás, ha az uniós belügyminiszterek jövő heti tanácskozásán ismét elhalasztják az ország felvételét a határellenőrzés nélküli övezetbe – jelentette ki Titus Corlatean román külügyminiszter egy tévéinterjúban, amelyről szombaton számolt be a Mediafax hírügynökség. Corlatean szerint egy ilyen döntés megkérdőjelezné a folyamat hitelességét, és Románia nem érdekelt abban, hogy egy ilyen folyamat része legyen.

„Ahogy eddig is megvoltunk Schengen nélkül, ezután is megleszünk. Elővesszük az útleveleket, a cégek pedig, a nyugatiakat is beleértve, pénzt veszítenek. Ha az unió, vagy azok, akik ellenzik felvételünket, egy adott pillanatban majd szeretnék, hogy belépjünk, akkor hívják meg Romániát” – mondta Titus Corlatean a Realitatea hírtelevíziónak adott interjúban. Kifejtette: Románia már rég teljesítette a csatlakozási feltételeket és meggyőződése, hogy felvételét egyes tagállamok belpolitikai megfontolásból hátráltatják.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.