Kitűzték a Parlamentre a székely zászlót

A nemzeti szolidaritás jelképeként Kövér László házelnök kezdeményezésére pénteken az Országgyűlés Hivatala kitűzte a székely zászlót az Országház Kossuth téri homlokzatára.

A KMKF pénteki parlamenti plenáris ülésén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken úgy fogalmazott: alapvető emberi jog a nemzeti közösségek szimbólumainak használata. A kereszténydemokrata politikus köszönetet mondott azoknak a magyarországi önkormányzatoknak, amelyek „erdélyi barátaink melletti szolidaritásuk jeleként” kiteszik a székely zászlót. Semjén a székely zászlók nyilvános használatával kapcsolatban Románia és Magyarország között az utóbbi hetekben kialakult helyzetre utalva azt mondta: „nem szándékunk bármiféle feszültség erősítése Romániával”.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára múlt héten beszélt arról, hogy „zászlóháború dúl” a Székelyföldön amiatt, hogy Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését. Németh úgy fogalmazott: szimbolikus agressziónak vagyunk szemtanúi. Felidézte a román honvédelmi miniszter korábbi szavait, amelyek szerint a székely zászló támadás a román nemzeti jelképek ellen. Az államtitkár arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel tűzzék ki a székely zászlót. Eddig a főváros több kerületében, valamint az ország számos településén tűzték ki a lobogót a helyi önkormányzati hivatal épületére.

Húsz év múlva elfogynak

Kövér László a KMFK-n úgy fogalmazott: nehéz év áll Magyarország, valamint a környező országokban élő magyar nemzeti közösségek előtt is. Felhívta a figyelmet arra, hogy népszámlálási adatok szerint az 1992 és 2002 közötti időszakhoz hasonlóan az elmúlt tíz évben is 10 százalékos lélekszámcsökkenés követezett be minden nemzeti közösségben. Ha ezt nem sikerül megállítani vagy rövid távon mérsékelni, akkor a politikai érdekképviselet is veszélybe kerülhet, mert húsz év múlva elfogynak, akiket a politikának képviselnie kellene – mutatott rá Kövér.

10 százalékkal csökkent a magyarok száma

A külhoni magyar közösségek megmaradásának és jogainak hosszú távú biztosítékát a különböző autonómiaformákban látja a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma A (KMKF), amelynek pénteki plenáris munkaülése nyilatkozat kiadásával ért véget. A KMKF sajnálattal állapítja meg, hogy felgyorsult a magyarság asszimilációja a térségben, és a népszámlálások szerint - egyebek között a kivándorlás miatt - több mint tíz százalékkal csökkent a magyarok száma – olvasható a KMKF plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásban, amely részletesen foglalkozik a magyar nemzetpolitika aktuális kérdéseivel. A dokumentum szerint a KMKF „elvárja a román hatóságoktól, hogy szüntessék meg azon székelyföldi önkormányzatok zaklatását, amelyek a román törvényekkel és Románia nemzetközi vállalásaival összhangban a székelység jelképeit használják”. A székely zászlók használatáról az állásfoglalás kijelenti, hogy a közösségi szimbólumok és jelképek használata „nem lehet etnikai vita tárgya a 21. századi Európában”, hiszen nem sértik a többségi nemzet érdekeit.

A KMKF kívánatosnak tartja, hogy a szlovák parlament módosítsa állampolgársági törvényét, amely „jogfosztással sújtja” azokat a magyar állampolgárságot szerző embereket, akik továbbra is a hazájukban kívánnak élni. Ezért a KMKF felkéri a magyar kormányt, hogy a magyar–szlovák találkozókon kiemelt naprendi pontokként kezelje a magyar állampolgársággal kapcsolatos vitás kérdéseket és a Benes–dekrétumok ügyét – áll a dokumentumban.  A második világháború után az akkori csehszlovák államfő, Edvard Benes nevéhez kötődő dekrétumok a kollektív bűnösség elve alapján megfosztották a szudétanémeteket a csehszlovák állampolgárságtól, elkobozták a vagyonukat és kitelepítették őket az országból. Hasonló módon sújtották a Benes–dekrétumok a több mint félmilliós szlovákiai magyarságot is.

A délvidéki magyarokat az utóbbi hónapokban ért utcai támadásokkal is foglalkozik a dokumentum, amely szerint a KMKF elvárja, hogy a szerb kormány, a belügyminisztérium foganatosítson megfelelő intézkedéseket a polgárok biztonságának megőrzéséért, a nemzetek közötti viszonyok kiéleződésének megakadályozásáért és a kisebbségek védelméért.

Nem hőzöngés

Székely lobogót vont fel pénteken a Mária Valéria híd esztergomi hídfőjénél mintegy 150 érdeklődő jelenlétében Völner Pál államtitkár, a Fidesz Komárom-Esztergom megyei elnöke, Farkas Iván, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának alelnöke, Zoltai Dániel Fidesz–KDNP-s esztergomi önkormányzati képviselő, Retkes János, az MKP párkányi elnöke és Juhász István, a Vállalkozók Pártjának tagja. „Az elbizonytalanodott országok azok, amelyek egysíkúvá, homogénné akarják gyúrni saját országuk népét, és mi magyarok, akik két évvel ezelőtt az állampolgársági törvénnyel ki tudtuk fejezni összetartozásunkat, minden ilyen esetben fel kell hogy emeljük szavunkat” – mondta Völner Pál.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára úgy fogalmazott: nemzettestvéreink iránti szolidaritásunkat nem radikális szélsőséges hőzöngéssel, hanem kulturált, európai módon, higgadt, tiszta és erős szavakkal kell kifejezni. „Minden olyan fals hangot, amely azt mondja, hogy a székelyek beszéljenek románul, ki kell zárnunk ebből a párbeszédből” – tette hozzá.

Farkas Iván kijelentette, hogy a szlovákiai magyarok támogatják a székelyek törekvéseit. Közölte, hogy csütörtökön Párkánytól húsz kilométerre északra, Kisújfalu településen több évtized óta először kitették a falu magyar megnevezését a vasútállomásra, mert a lakosság több mint 90 százaléka magyar ajkúnak vallja magát. A kezdeményezést a Garam és az Ipoly mentén kívánják folytatni.

Kiss Antal, a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodájának (HunInEU) brüsszeli vezetője az MNO-nak elmondta: a székelyzászló-ügy kapcsán Európa felkaphatja a fejét, amire már csak azért is szükség van, mert az autonómiák tanácskozásán „a legtöbben megtippelni sem tudták, hogy hányan laknak Székelyföldön, de a helyét is nehezen tudták meghatározni, ezek után ne csodálkozzunk, ha azt sem tudják, hogy milyen alapvető jogoktól fosztják meg az ott élőket”.

Bukarest sajnálkozik

A román külügyminisztérium pénteken újabb közleményt adott ki a székelyzászló-ügyben: a tárca sajnálkozását fejezte ki afelett, hogy a magyar hatóságok – Bukarest megítélése szerint – továbbra is olyan jelképes gesztusokat tesznek, amelyek provokálják a román közvéleményt.

Levelet írt a külügyér

Martonyi János külügyminiszter román kollégájának, Titus Corlateannak küldött levelében személyes találkozó időpontjára tett javaslatot, hogy egyebek mellett a székely zászló használatával kapcsolatban kialakult helyzetet is megvitassák. A román külügyminiszter tavaly októberi magyarországi látogatása során hívta meg Martonyi Jánost Bukarestbe. Most a külügyminiszter levélben fordult román kollégájához, hogy ezen bukaresti látogatás időpontját egyeztessék. Martonyi János levelében kiemelte, hogy az Európai Tanács által múlt héten elfogadott többéves pénzügyi keretről szóló megállapodásban milyen fontos szerepet játszott a közép-európai szolidaritás. A tárcavezető emellett kitért a határ menti együttműködési projektekre, valamint egy, a román fél által fontosnak ítélt oktatási intézményre is. Martonyi János mindezeken túlmenően felvetette a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának az ügyét, valamint utalt arra, hogy a bizonyos, kétnyelvűséggel és szabadjelkép-használattal kapcsolatban az utóbbi időben felmerült nehézségeket mindenképpen rendezni kell.

Voltak józan hangok

Martonyi János külügyminiszter az M1 Az este című műsorában azt mondta a székely zászlóval kapcsolatban, hogy ebben az ügyben nagyon erőteljes szerepe volt a román médiának, de voltak józan hangok is. Azt viszont sérelmezi, hogy a román politikai elit szintjén is olyan retorika jelent meg, amely valóban alkalmas arra, hogy komoly sebeket ejtsen a két ország viszonyán, és veszélyeztesse azt az együttműködést, azt a stratégiai partnerséget, amelynek az elmúlt 2-3 évben komoly eredményei vannak. A miniszter hozzátette: bízik benne, hogy „a csata zaja lassan leül”, és megpróbálják visszahelyezni a két ország viszonyát erre a pályára.

Martonyi János megjegyezte, hogy vannak véleményeltérések a magyar politikai pártok között és a határon túli magyar pártok között is, de ez most egy olyan pillanat, amikor a legfontosabb a székelyekkel való szolidaritás kifejezése. Mint mondta: ez nem jogi vita, hanem politikai, erkölcsi kérdés. „Azt kellene figyelembe venni, hogy mikor érzi egy közösség magát jól, mikor érzi magát otthon, és hogyan kell megteremteni annak a lehetőségét, hogy a közösséghez tartozás tudata ezekben az emberekben továbbra is éljen” – fogalmazott a miniszter, hangsúlyozva: „ez teszi őket a közösség teljes jogú tagjaivá”.