Toró T. Tibor, az EMNP elnöke egy csíkszeredai sajtótájékoztatón mutatta be pártja elképzeléseit a romániai közigazgatás átszervezésére vonatkozóan. Az EMNP szakértői csoportja által elkészített tervezet Romániát 12 régióra és három „metropoliszrégióra” osztaná.
Erdélyben a Székelyföldnek, Bánságnak, Partiumnak biztosítana régiós státust, Kolozsvár központtal észak-erdélyi, Nagyszeben központtal pedig dél-erdélyi régiót hozna létre, Brassó környékét pedig „metropoliszrégióvá” alakítaná.
Toró elsődleges szempontnak tartotta, hogy olyan régiók jöjjenek létre, amelyeket a bennük élők elfogadnak, magukénak éreznek. Másodlagos szempontként a régiók működőképességét említette, valamint azt, hogy valamennyi regionális jelentőségű város központi szerephez jusson.
Az EMNP elnöke úgy vélte, az aszimmetrikus regionalizmus elve szerint lehetne a régióknak – a helyi sajátosságaik alapján – sajátos jogállást biztosítani. Hozzátette, a partiumi és a székelyföldi régióban kaphatna sajátos jogokat a magyar közösség.
Az EMNP megőrizné a megyéket is, de ezek határait felülvizsgálná, sőt, új megyék és megyeszékhelyek kijelölését is szükségesnek tartaná. A régióhatárokon fekvő településeknek pedig felajánlaná, hogy maguk döntsék el népszavazás útján, hogy hová kívánnak tartozni.
Toró a sajtótájékoztatón elmondta, az EMNP regionális koncepcióját a Partium közigazgatási földrajzából doktori címet szerzett Szilágyi Ferenc egyetemi adjunktus vezette szakértői csoport dolgozta ki. A koncepció végleges formáját április 20-án, a párt küszöbönálló kongresszusán vitatják meg és fogadják el.
Toró újságírói kérdésre elmondta, a régióátalakítás dolgában nincsen jelentős különbség a romániai magyar politikai pártok álláspontja között. Hozzátette, az EMNP elsődleges szövetségesként tekint a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ) tervei megvalósításában.
Van igazságalapja annak a felmérésnek, amely szerint a románok úgy vélik, legnagyobb ellenségük Magyarország – véli Toró T. Tibor. Szerinte ez azzal magyarázható, hogy széles körben manipulálhatóak főleg az idősebb korúak az úgynevezett magyar kártya felmutatásával.
Tőkés László szerint nem szabad megengedni, hogy egymás ellen fordítsák a románokat és a magyarokat, mint az 1848-as magyar forradalom idején.
