Az MTI azzal kapcsolatban kereste meg a Külügyminisztériumot, hogy Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter a Mladá fronta Dnes és a Lidové Noviny című cseh napilapokban hétfőn megjelent interjújában azt közölte, ma már elképzelhető, hogy Szlovákia és Magyarország kiegyezzen a Benes-dekrétumok ügyében. A szlovák miniszter arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e Pozsony részéről egy olyan bocsánatkérés a szlovákiai magyaroktól, mint amilyet 1990-ben a kárpáti németek irányában fogalmazott meg a szlovák kormány, kifejtette: „Igen. Ám Magyarországgal kapcsolatban lényegesen összetettebb ügyről van szó. Az ilyesmihez két félre van szükség. Ahhoz, hogy ilyen érzékeny dolgok megoldódjanak, ki kell alakítani a megfelelő légkört. Két éve ez még elképzelhetetlen volt. Ma már elképzelhető.”
Lajcák szerint Pozsonynak érdeke, hogy a cseh–német kiegyezéshez hasonlóan rendezze a dekrétumok ügyét Budapesttel. Martonyi János erre utalva kedden az MTI-vel azt közölte, egyetért szlovák kollégájával abban: a két ország között erősödő bizalmi viszony és az intenzív kormányközi kapcsolatok lehetővé teszik, hogy azok a témák is napirendre kerüljenek, amelyek tekintetében a felek álláspontja alapvetően ellentétes volt egymással. Elmondta, megbeszéléseik során megerősítették, hogy a kérdés rendezése közös érdek. Martonyi János közölte azt is, örömmel nyugtázta, hogy Miroslav Lajcák úgy nyilatkozott, Pozsony lehetőséget lát a dekrétumok problémájának rendezésére Budapesttel, a cseh–német kiegyezéshez hasonlóan.
Martonyi János a múlt heti pozsonyi útja során ellátogatott a Magyar Közösség Pártjának (MKP) székházába, ahol hangsúlyozta, bizonyos kérdésekben jelenleg a csendes diplomácia eszközei célravezetőek. Hozzátette: megelégedéssel nyugtázta, hogy Berényi József, az „MKP elnöke is úgy nyilatkozott: megjelent az első reménysugár, hogy kezelni lehet ezt az érzékeny kérdést”.
Martonyi szerint a szlovák külügyminiszter nyilatkozata további alapot ad arra, hogy a Benes-dekrétumok ügyét rendezni tudják. „A kollektív bűnösség elve még történeti összefüggésben is elfogadhatatlan a mai Európában” – fűzte hozzá. Edvard Benes csehszlovák államfőnek a második világháború után kiadott dekrétumai alapján telepítettek ki hárommillió szudétanémetet és hurcoltak meg félmillió szlovákiai magyart.
Tényfeltáró bizottság felállítását kezdeményezte Bagó Zoltán fideszes európai parlamenti képviselő januárban a Benes-dekrétumok ügyében, miután a szlovák kormány nem reagált az EP petíciós bizottsága által hozzá intézett megkeresésre.
Csehország és Szlovákia elutasítja a Benes-dekrétumok felülvizsgálatát – nyilatkozta Miroslava Nemcová, a cseh képviselőház elnöke tavaly december elején azt követően, hogy Prágában megbeszélést folytatott Ivan Gasparovic szlovák államfővel.
