A miniszter arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e Pozsony részéről egy olyan bocsánatkérés a szlovákiai magyaroktól, mint amilyet 1990-ben a kárpáti németek irányában fogalmazott meg a szlovák kormány, kifejtette: „Igen. Ám Magyarországgal kapcsolatban lényegesen összetettebb ügyről van szó. Az ilyesmihez két félre van szükség. Ahhoz, hogy ilyen érzékeny dolgok megoldódjanak, ki kell alakítani a megfelelő légkört. Két éve ez még elképzelhetetlen volt. Ma már elképzelhető.”
Lajcák szerint Pozsonynak érdeke, hogy a cseh–német kiegyezéshez hasonlóan szintén rendezze a dekrétumok ügyét Budapesttel. „Ezt el tudom képzelni. A csehek Németországhoz való viszonyának, illetve a szlovákok Magyarországhoz való viszonyának ugyanazok a történelmi alapjai. Jó lenne, ha megtalálnánk a módját annak, hogy miként zárjuk le a Benes-dekrétumok ügyét Magyarországgal is. A témát pedig ráhagyhatnánk a történészekre. Mindig rossz, amikor a politikusok helyettesítik őket. Erről is beszéltünk az elmúlt napokban Martonyi János külügyminiszterrel. Jó irányba haladunk” – válaszolta Lajcák.
Tényfeltáró bizottság felállítását kezdeményezte Bagó Zoltán fideszes európai parlamenti képviselő januárban a Benes-dekrétumok ügyében, miután a szlovák kormány nem reagált az EP petíciós bizottsága által hozzá intézett megkeresésre.
Csehország és Szlovákia elutasítja a Benes-dekrétumok felülvizsgálatát – nyilatkozta Miroslava Nemcová, a cseh képviselőház elnöke tavaly december elején azt követően, hogy Prágában megbeszélést folytatott Ivan Gasparovic szlovák államfővel.
„Az ok, amiért ragaszkodunk (Szlovákia) a Benes-dekrétumokhoz az az, hogy számunkra ezek össze vannak kötve a második világháború eredményeinek értelmezésével. A dekrétumok megkérdőjelezése a revizionizmus kezdetét jelentené” – mondta Lajcák, arra válaszolva, miért ragaszkodik Szlovákia olyan görcsösen a Benes-dekrétumokhoz, úgy, mint a csehek, holott a szlovákok a magyarokat nem űzték el és szinte vagyont sem kellene nekik visszaadni.
Eduard Benes csehszlovák államfőnek a második világháború után kiadott dekrétumai alapján telepítettek ki hárommillió szudétanémetet és hurcoltak meg félmillió szlovákiai magyart.
Arra a felvetésre, miért hallgat Szlovákia akkor, amikor számos európai állam a hatalommal való visszaélések miatt bírálja Orbán Viktor kormányát, a szlovák diplomácia vezetője azt mondta: „nagyon érzékeny kérdésről van szó”. Rámutatott: Pozsony nagyon érzékeny arra, amikor a magyarok a szlovákiai belpolitika fejleményeit értékelik, s nyilván így van ez a magyar oldalon is. Az egyes országok belpolitikai fejleményeinek értékelésére megvannak a megfelelő európai intézmények. „Bár vannak országok, amelyek véleményt nyilvánítanak, mi nem kívánunk véleményt mondani, mert Budapesten ezt sokféleképpen értelmezhetnék” – szögezte le Lajcák a cseh lapoknak adott interjújában.
„Az interjú azt látszik igazolni, hogy a gyakori (magyar–szlovák) kormányközi találkozók meghozták a gyümölcsüket” – reagált Lajcák szavaira Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke. Berényi József úgy vélte: „Az elhangzottak alapján legalábbis megjelent az első reménysugár, hogy kezelni lehet ezt az érzékeny kérdést. A külügyminiszter megengedő hangnemben nyilatkozott arról, hogy egyezség születhetne a II. világháború utáni kitelepítésekről, ez egy pozitív előrelépés.”
Hozzátette: az viszont nem pozitív, ha a külügyminiszter azt mondja, hogy a Benes-dekrétumok kollektív bűnösségre vonatkozó részének eltörlése valamiféle revizionizmusnak a kezdetét jelentené. „Nem erről van szó. A kollektív bűnösség elfogadhatatlan. Ez ma már Európában nem érvényes a német nemzetre, tehát nem lehet, hogy Szlovákiában a magyar közösségre továbbra is alkalmazzák” – mutatott rá az MKP elnöke. Szerinte „egyelőre tehát annyi történt, hogy a szlovák politika először mondja azt, hogy beszéljünk ezekről az ügyekről, és valami hajlandóságot is mutat a megoldás felé”.
Václav Klaus cseh államfő február 15-én ismét bírálta Karel Schwarzenberget, mert szerinte a politikus az elnökválasztási kampányban elfogadhatatlan módon nyilatkozott a Benes-dekrétumokról.
Schwarzenberg egy korábbi tévévitában riporteri kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a szudétanémetek kitelepítése a második világháború után Csehszlovákiából mai szemmel nézve az emberi jogok megsértésének minősülne, és Edvard Benes akkori csehszlovák államfő emiatt ma a nemzetközi törvényszék elé kerülne. Zeman azt mondta, ő ezzel nem egészen ért egyet.
