Nemcová és Gasparovic, aki kétnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Prágában, annak kapcsán beszélt az Edvard Benes egykori csehszlovák államfő második világháború után kiadott rendeleteiről, hogy a téma a közelmúltban az Európai Parlament petíciós bizottságában napirendre került.
Három magyar parlamenti képviselő ugyanakkor októberben kérdést intézett az Európai Bizottsághoz, amelyben azt kérdezik a testülettől, mikor kötelezi arra Szlovákiát, hogy a diszkriminatív rendeleteket távolítsa el jogrendjéből.
A politikusok levelükben arra utaltak, hogy a pozsonyi parlament 2007-ben határozatot fogadott el arról, hogy a Benes-dekrétumok a szlovák jogrend megkérdőjelezhetetlen részei.
Pozsony nem lát okot a Benes-dekrétumok kérdésének újbóli megnyitására
Pozsony reagálásában jelezte, hogy nem lát semmi okot a Benes-dekrétumok kérdésének újbóli megnyitására. Nemcová hétfőn kijelentette, hogy Prága véleménye erről a témáról ugyanaz, mint Pozsonyé.
„Mindkét ország egyetért abban, hogy ez egy befejezett ügy, a múltra vonatkozik, és mi nem engedjük meg ennek a kérdésnek az újbóli megnyitását vagy felülvizsgálatát, hogy utólag átértékelhessék a második világháború eredményeit” – mondta Nemcová.
Az Edvard Benes csehszlovák elnök által hozott rendeletek közül több lehetővé tette, hogy az akkori Csehszlovákia területén élő németeket és magyarokat kollektíven bűnösnek mondják ki, megfosszák állampolgárságuktól, kitelepítsék, földjeiket pedig elkobozzák. Mintegy hárommillió németet kitelepítettek Csehszlovákiából, míg a magyarok szintén tervezett kitelepítését a potsdami négyhatalmi konferencia nem hagyta jóvá.
