„Beismerem, hogy a nyilatkozat nyugtalanságot váltott ki bennünk, mert a dekrétumok a jogrend részét képezik a Szlovák Köztársaságban ugyanúgy, ahogy a Cseh Köztársaságban” – jelentette ki Fico abban az interjúban, amelyet a Právo című cseh baloldali napilap közölt csütörtökön. Leszögezte: a Szlovák Köztársaság kormánya szerint a dekrétumok megváltoztathatatlanok, és nem lehet őket megszüntetni, mert a második világháború után kialakult viszonyokat rögzítik.
„Ezért bármiféle kísérlet megszüntetésükre vagy korrigálásukra a második világháború eredményeinek komoly megkérdőjelezését váltja ki. Ezért lepett meg minket rendkívüli módon a Cseh Köztársaság hivatalban lévő külügyminiszterének nyilatkozata” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
„Mi ezt destabilizációs elemnek tekintjük. Mivel olyan témáról van szó, amely komolyan beavatkozik Szlovákia nemzetállami érdekeibe, ezt a nyilatkozatomat megfelelő reagálásnak tartom a Cseh Köztársaság egyik államfőjelöltjének kijelentésére” – hangsúlyozta Fico.
Az emberi jogok durva megsértése
Schwarzenberg múlt csütörtökön az első tévévitában azt mondta, hogy a szudétanémetek kitelepítését (és a szlovákiai magyarok meghurcolását) megalapozó dekrétumok mai szemmel az emberi jogok durva megsértését jelentik, s ha ez ma történt volna meg, akkor Benes elnök a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt találta volna magát. Milos Zeman, a másik elnökjelölt azonnal csehellenességgel vádolta meg a külügyminisztert, s kijelentette, hogy egy ilyen „szudétanémet” nézeteket valló ember nem lehet cseh államfő. A téma azóta is uralja a cseh médiát.
„Mindig annak a híve voltam, hogy minden helyzetben az igazat kell mondani, legyen az nagyon kemény vagy kellemetlen” – jelentette ki Schwarzenberg a Hospodárské Noviny című prágai gazdasági napilapban csütörtökön megjelent interjújában.
„Provokáltam, ez nyilvánvaló. Talán mérsékeltebben kellett volna fogalmaznom, meggyőződésem azonban, hogy nem jó, ha múltunk néhány problematikus cselekedetét elhallgatjuk. Már Freud arra tanított minket, hogy amit elhallgatunk, az később rosszabb változatban újra előjön. Meggyőződésem, hogy eljött az ideje annak, hogy múltunk vitatható kérdéseivel is foglalkozzunk” – magyarázta álláspontját a külügyminiszter.
Megjegyezte: az izlandiakon és részben a dánokon kívül „a szerencsétlen 20. században minden európai nemzet vagy annak tagjai elkövettek valamilyen bűncselekményt”.
Tragikomédiára kezd hasonlítani a szlovák kormány viselkedése a Benes-dekrétumok ügyében – mondta Bagó Zoltán fideszes európai parlamenti képviselő még január 19-én.
Cseh és szlovák elutasítás
Csehország és Szlovákia elutasítja a Benes-dekrétumok felülvizsgálatát – nyilatkozta tavaly decemberben Miroslava Nemcová, a cseh képviselőház elnöke azt követően, hogy Prágában megbeszélést folytatott Ivan Gasparovic szlovák államfővel. Nemcová és Gasparovic annak kapcsán beszélt az Edvard Benes csehszlovák államfő második világháború után kiadott rendeleteiről, hogy a téma a közelmúltban az Európai Parlament petíciós bizottságában napirendre került.
Három magyar európai parlamenti képviselő ugyanakkor októberben kérdést intézett az Európai Bizottsághoz, amelyben azt kérdezik a testülettől, mikor kötelezi arra Szlovákiát, hogy a diszkriminatív rendeleteket távolítsa el jogrendjéből. A politikusok levelükben arra utaltak, hogy a pozsonyi parlament 2007-ben határozatot fogadott el arról, hogy a Benes-dekrétumok a szlovák jogrend megkérdőjelezhetetlen részei.
