Maroti azt fejtegette, hogy Románia és a Moldovai Köztársaság esetleges egyesülésének útjában az utóbbiban élő orosz ajkú kisebbség jelenti az egyetlen komoly akadályt. Szerinte a Moldovai Köztársaságban élő orosz anyanyelvű lakosoknak sokkal jobb a helyzetük, mint a romániai magyaroknak, és érthető, ha nem akarnak olyan államhoz tartozni, ahol nem használhatják anyanyelvüket a hivatalokban.
„Amíg Romániának gondot okoz, hogy tiszteletben tartsa a magyar kisebbség elvárásait, addig nehezen hihető, hogy jobban fogunk viszonyulni az orosz kisebbséghez. Úgyhogy, ha a románok valóban szeretnék az egyesülést a Moldovai Köztársasággal, akkor az első lépésként le kell mondaniuk az idegengyűlöletről, és tiszteletben kell tartaniuk minden romániai kisebbséget, különösképp a legnépesebbet közülük, a magyart” – írta Maroti. Hozzátette: egy olyan Nagy-Romániát szeretne látni, amelyben mind a magyar, mind az orosz nyelvet elismerik.
A szombat este közzétett írás fél nap alatt a liberális beállítottságú lap legtöbbször kommentált cikkévé lépett elő, de a százötven olvasói reagálás túlnyomó többsége vehemensen elutasította a szerző nézeteit, és tagadta, hogy Románia többet tehetne a területén élő magyar közösségért.
A 30 éves, Nagyváradon nevelkedett, Jászvásáron (Iasi) élő, liberális nézeteket valló Cezar Maroti a romániai környezetvédő mozgalom egyik tevékeny képviselője, akinek az írásait rendszeresen közli az Adevarul blogrovata.
Hargita megyében rendőrségi kihallgatásra idézték be a székely zászlót kitűző iskolák igazgatóit. A Marosvásárhelyi Rádió hétvégi híre szerint a hét során a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Technikai Kollégium, a Fogarasy Mihály Általános Iskola és a Salamon Ernő Gimnázium igazgatójának kellett megjelennie a rendőrségen az intézmény homlokzatára kitűzött székely zászló miatt.
Lakatos Mihály a Salamon Ernő Gimnázium igazgatója az MTI-nek vasárnap elmondta, pénteken kellett írásos nyilatkozatot adnia a rendőrségen arról, hogy milyen körülmények között került ki a tanintézményre a székely zászló. Elmondta, azt a tájékoztatást kapta, hogy egy nyugalmazott maroshévizi tanár feljelentése nyomán folyik vizsgálat székelyzászló-ügyben. Lakatos Mihály tudni vélte, hogy Székelyudvarhelyen is hasonló idézést kaptak az iskolaigazgatók.
Laczkó György, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium igazgatója az MTI-nek elmondta, több mint egy hónappal ezelőtt kellett írásos nyilatkozatot adnia. A rendőrség csupán nyilatkozatot kért, nem kérte a zászló eltávolítását.
Nyílt levélben szólította meg vasárnap az oktatási intézmények igazgatóit Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke. Az MTI-hez is eljuttatott levélben Borboly nyomatékosította, nincsen olyan hatályos jogszabály Romániában, amely tiltaná a helyi, megyei vagy regionális zászlók használatát.
A megyei vezető szerint a rendőrségi vizsgálat az intézményvezetők megfélemlítését szolgálja, „hátha meggondolják magukat, és leveszik azt a fránya zászlót”. Borboly Csaba arról tájékoztatta az intézményvezetőket, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által létrehozott Mikó Imre szolgálattól kért jogi segítséget.
A Hargita Megyei Tanács 2009-ben a megye zászlajává nyilvánította a székely zászlót. A határozatot román civil szervezetek támadták meg a bíróságon, először arra hivatkozva, hogy a jelkép diszkriminálja a román közösséget. Miután ezt a pert elvesztették, arra hivatkoztak, hogy egy megyének nem lehet saját zászlaja. Az utóbbi per végén, tavaly szeptemberben a Marosvásárhelyi Táblabíróság jogerősen hatályon kívül helyezte a megyei tanács határozatát. Borboly Csaba tájékoztatása szerint az ítélet mindeddig nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, ezért nem hatályos.
A nemzeti szolidaritás jelképeként a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) plenáris ülése alkalmából Kövér László házelnök kezdeményezésére az Országgyűlés Hivatala kitűzte a székely zászlót az Országház Kossuth téri homlokzatára. Kiss Antal, a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdek-képviseleti Irodájának (HunInEU) brüsszeli vezetője az MNO-nak elmondta: a székelyzászló-ügy kapcsán Európa felkaphatja a fejét, amire már csak azért is szükség van, mert az autonómiák tanácskozásán „a legtöbben megtippelni sem tudták, hogy hányan laknak Székelyföldön”.
