A Vecernje Novosti című belgrádi lap internetes oldalán Megbékélés Csurogon: főhajtás az ősöknek, fogadalom az unokáknak című beszámolójában egyebek között emlékeztetett arra, hogy Tomislav Nikolic szerb elnök szerint a közös jelen és jövő iránti civilizált felfogást és felelősséget fejezi ki az ártatlan áldozatok emléke előtti főhajtás, amelynek különleges helyet kell kapnia a szerbek és a magyarok közötti viszonyban. A lap megemlíti, hogy Áder János a szerb parlamentben bocsánatot kért azokért a bűnökért, amelyeket magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen. Az internetes oldalon megtekinthető az a videofelvétel is, amelyet a magyar köztársasági elnöknek a szerb parlamentben elhangzott beszédéről készítettek.
A Danas című belgrádi lap internetes oldalán ugyancsak látható a magyar köztársasági elnöknek a szerb parlamentben elhangzott beszédéről készített videofelvétel. Az újság a címlapján adta hírül, hogy a csúrogi látogatás a szerbek és a magyarok közötti megbékélés napja volt, és a híradást egy olyan fotóval illusztrálta, amelyen a két elnök lerója kegyeletét a megölt magyarok emléke előtt.
A Blic című belgrádi napilap Nikolic és Áder: A szerbek és a magyarok történelmi megbékélése címmel számolt be internetes oldalán arról, hogy a két elnök megkoszorúzta az ártatlan áldozatok emlékhelyét Csúrogon. A híradásban kiemelték, mindkét elnök hangsúlyozta, hogy a szerdai megemlékezés a szerbek és a magyarok közötti történelmi megbékélés napja.
Ha ennyire könnyen megy két szomszédos ország államfőjének fejet hajtani a második világháború alatt és után a délvidéki Csúrogon kivégzett ártatlan magyar, illetve szerb áldozatok emléke előtt, akkor mire vártunk mostanáig? Mint kés a vajon, úgy ment át a belgrádi parlamenten az 1944–45-ös délvidéki vérengzések, valamint a kollektív bűnösség szellemében hozott háborús határozatok elítélése.
Olvassa el a Magyar Nemzet vezércikkét!
Az újvidéki Magyar Szó című napilap a két elnök közös csúrogi főhajtásáról készített beszámolón kívül Közelebb kerültünk a sebek begyógyításához címmel külön összeállításban megszólaltatta Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetőjét, a tartományi képviselőház elnökét. A politikus egyebek között hangsúlyozta: „Az utóbbi évtizedekben Európában ilyen megemlékezésből egy-kettőnél nem volt több, Közép- és Kelet-Európában pedig egy sem volt. A tény, hogy Magyarország és Szerbia képes volt ennek a célnak az elérésére, véleményem szerint megerősítheti bennünk a hitet, hogy egyszer talán mi is olyan része lehetünk Európának, amelyiket ebben a pillanatban »normális« részének tekintünk.”
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a lapnak egyebek között kijelentette: „A mai nap jelentősége mindenekelőtt az, hogy végtisztességben tudtuk részesíteni azokat az ártatlan áldozatokat, akik elpusztultak itt Csúrogon, és létrejöhetett az az emlékmű, amely hosszú évtizedek óta váratott magára. Egyidejűleg kölcsönös megbékélési gesztusra is sor került, hiszen a magyar állam újította föl azt a Topalov-raktárat, ahol több száz szerb ártatlan ember pusztult el a magyar szervek által elkövetett gyilkosságok eredményeképpen, és föl tudtuk avatni szerb közreműködéssel azt a csodálatos emlékművet, amely több száz ártatlan csúrogi magyarnak állít emléket.”
A Vajdaság Ma honlap a Pannon RTV – amely a vajdasági televízió, az RTV mindkét csatornájával együtt élőben közvetítette a csúrogi megemlékezést – beszámolója alapján adott hírt arról, hogy a magyar köztársasági elnök a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban elhangzott beszédében hangsúlyozta: „Reméljük, hogy a mai gesztus valóban mindenki számára új, történelmi fejezet nyitányát jelenti, és reméljük, hogy az az emlékmű, amelyet ma felavattunk, és ahol először koszorúztunk, ezután háborítatlan marad.”
